Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
B. Gál Edit: Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben
Szintén az 1910-es években a város keleti felén a régi, rozoga és célszerűtlen vágóhíd telkén, egy új, vasbeton szerkezetű csarnokot emeltek, mellette a kor igényeit szem eló'tt tartó előhűtő és fagyasztó kamrákkal. A modern vágóhíd kialakításával együtt megoldandó feladattá vált a hús higiénikus árulásának kérdése is. A hús és húskészítmények „sátoros", nyílt téri árusítását az egész ország területén rendeletben tiltották meg, hiszen a por és a legyek által ellepett vágó pultok megannyi betegség forrásai voltak. Szükség volt tehát egy modern húscsarnokra. Az 1910-es évek elején egyre sürgetőbbé vált az új városháza építésének kérdése is. A 18. századi épület a folyamatos bővítések ellenére is szűknek bizonyult, így a hivatalok egy része kiszorult a piactéri házból. A város képviselő testülete 1910-ben úgy döntött, hogy e két kérdést - a húscsarnokot és az új városházát - együttesen kell kezelni, s egyszerre, egy helyen, azonos koncepció szerint felépíteni. Az elképzelések és a pályázati kiírás szerint a városháza kétemeletes épülete nem csak a hivataloknak kellett, hogy helyet adjon, de 10-12 üzlet földszinti elhelyezését is előírták, hogy a befolyó bérleti díjakból a ház fenntartási költségeinek egy részét fedezni tudják. Hová épüljön ez a komplexum? A régi városháza lebontásával nyerhető terület túl kicsinek tűnt, s a lakossági vélemények szerint az amúgyis szűk Vachot Sándor utcát egy ilyen magas épület még inkább elnyomná. A Hanisz téren nagyon drágák a telkek. Felmerült a sarok telkek - Tuschák- Luby - Norma épületek - felvásárlása , de a kért 200 ezer korona túl soknak bizonyult. Szó került a tűzoltók udvaráról, illetve az előttük levő térről, de a környező házakat itt is agyon nyomta volna az új épülettömb. A városrendezési terv előirányozta a bírósággal szemközti vásártér felparcellázását, munkásházak építését, tehát negyedik verzióként ez a terület is szóba jöhetett volna, de a képviselők úgy gondolták, hogy a várost igazgató testületnek nem szabad ennyire kiköltöznie a központból 19 . Hosszas viták után maradt az első elképzelés oly módosítással, hogy nem csak a régi városháza telkét használják az építkezésre, hanem - mint ez az elrendezési terven is látszik (29. kép) - a Pannónia szálloda mögötti területet is kisajátította volna a város, s lefedve a Malom-árkot egy meglehetősen nagy és levegős teret nyertek volna a nyilvános illemhellyel is bővített épületegyüttesnek. A régi, szűk Vachot Sándor utcát megszüntetni tervezték, és a szálloda mellett, a Kossuth Lajos utca folytatásaként akartak új, széles a későbbiekben esetleg villamos közlekedésre is alkalmas utat nyitni. 20 Ezzel mindenképpen egy új vasbeton híd is épült volna a régi helyére. A Nagypatak és az épületek közé valamint a Központi leányiskola elé virágos parkok kerülhettek volna. A kiírás szerint az épületeknek megjelenésében, stílusában alkalmazkodnia kell a környezethez. Hogyan valósul ez meg? Figyeljük meg a városháza tevéit! Mindegyiken szerepel a torony, a Szent Bertalan templom „visszhangjaként". Az épület homlokzatának kiképzése a Gazdasági Bank Rt. magasított középrizalitját idézi. Négy pályamunka maradt ránk, ebből kettőnek a költségvetését is ismerjük. A „Programmszerű" (!) pályamű tervezője egy saroktornyos épületet álmodott a Hanisz tér sarkára, ahol a főhomlokzat timpanonjába a város címere kerülne. A földszintet üzletek sora foglalja el. Megjelenésében nyugalmat, méltóságot sugároz, „monumentális hatásánál fogva uralja a környezetet." 21 19 Gyöngyösi Újság 1911. március 20 Programtervek - Mátra Múzeum Történetidokumentációs gyűjtemény 21 Műleírás és költségvetés a „Programmszerű" jeligéjű pályázathoz - Mátra Múzeum Történeti dok. gyűjt.
