Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

B. Gál Edit: Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben

csarnok az elképzelés szerint befelé nyúlva közvetlenül csatlakozott volna az épület déli szárnyához, s ezzel a malomárokig szinte teljesen lezárta a Tó utca felé a telket. A képviselő-testület azonban úgy döntött, hogy a tornaterem kerüljön az ellentétes oldalra, a telek északi határára, s így a Piactér és városháza felé levegősebb, szélesebb udvar nyílik. Az előirányzott költségvetés összesen 31425 Ft 98 kr. A kivitelezésre hárman jelentkeztek: a Kovács P. Ferenc és Barna Ignác cég, Kertész Antal valamint Pápay Mihály. A legkedvezőbb ajánlatot Pápay tette, így ő kapta a megbízást oly megszorítással, hogy az alapozásba „sárhegyi fekhelyes lapos követ kell használni", s lehetőség szerint helybéli iparosokkal kell dolgoztatni.

10 1899. januári az a Légmán Imre egri mérnök által készített tervrajz, amely a polgári leányiskola telkén építendő elemi leányiskola alaprajzát mutatja. Sajnos a tervrajzhoz semmilyen iratanyag nem kapcsolódik, de a szignálásokból kitűnik, hogy mind a királyi tanfelügyelő, mind Herczegh Zsigmond építész jóváhagyta. 1899 márciusában a VKM is megvizsgálta, s szintén az aláírásokból következik, hogy az építésre a megbízást Kertész Antal kapta. Az elemi iskola a Nagypatak és a malomárok közötti területen épült fel. 10. kép. Az elemi leányiskola földszinti alaprajza. Az építkezések, karbantartások, fejlesztések miatt a város minden évben csak pótadók kivetésével tudta kiadásait fedezni. 1897-ben például, a következő évre előirányzott bevétel csak 305164 Ft 40 kr, a kiadás viszont 365200 Ft 34 kr volt. Mint panaszolják: 10 Gyöngyösi Lapok 1897. július 15.