Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Dénes József: Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn

Mátrafüred - Muzsla-tető malomkő az I. árok sáncátvágásából (átm = 42cm, vastagság = 8cm) A kőfejtés rendkívül nehéz munka lehetett a kőzet vízszinteshez közeli hasadási iránya miatt. Ezért egy idő után abba is hagyhatták a megvalósultnál talán mélyebbre tervezett árkot. A keleti sáncszakasz konstrukcióját a nagyfokú pusztulás miatt már nem tudtuk megfigyelni, ott az egészen a sziklás, kőmorzsalékos természetes felszínig lepusztult (II. kutatóárok). A védőárok itteni átvágása is megerősíti azt a feltevésünket, hogy a szikla vésésével egy idő után felhagytak, a mélyebben sziklába vágott árok megvalósíthatatlan lehetett az építés időszakának technológiai színvonalán. A leletanyag egyetlen darabja egy félbetörött, félkész malomkő. Ez a sánc kövei közt került elő a II. kutatóárokban, tehát „terminus post quem" keltezi az erődítményt. Kerámia vagy fémtárgy nem került elő. Feltételezésünk szerint a kis sáncvár a 10. század végén -11. század elején épülhetett. Talán az Aba nemzetség korai központjának erődítménye volt a hegyről jól látható abasári monostor közelében. A keltezést a hon ti - és a feltehetően a Hontpázmány genushoz köthető bernecebaráti sáncok konstrukciójának közeli rokon voltára alapozzuk.

4 További kutatása feltétlenül indokolt, főleg a belső védett területen feltételezhető építmények tisztázása és a talán még előkerülő korhatározást pontosító tárgyi leletek miatt. A sánc faanyagának radiocarbon és dendrokronológiai vizsgálatára is mód nyílna ma már. Ezek segítségével tudnánk közelebbről megismerni a Mátra-vidék egyetlen valószínűleg államszervezéskori várát. 4 NOVÁKl Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1981.