Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

elhunyt Majse Raáb - Raáb Mózes -, egy igazi gyöngyösi szentember, egy cadik. Sírjához a gyöngyösi temetőben a Holocaust előtt messze földről is jártak az emberek imádkozni. Híres tanítványa volt Patai József író, aki egyik írásában így emlékezett vissza mestere temetésére: „...Egész Gyöngyös kísérte utolsó útján, a status quo-pap is. A holttestet bevitték a zsinagógába és hét gyertyaszál lobogott feje körül a szent halottnak, akit hétszer hordoztak a vállukon a tóraemelvény körül. Aztán következett a gyászbeszéd, a rabbi, ragyogjon fénye, felsorolta az ő jótetteit, és a mi nagy Mózes prófétánkhoz hasonlította őt. Megemlítette róla, hogy többször áttanulta a Talmudnak mind a hat rendjét. Hetvenhét éves lett, és ő maga mondotta halála előtt, hogy szitok vagy rossz szó sohasem hagyta el száját. Utolsó percéig eszméleténél volt. Még Kadist mondott valakinek a lelkéért és utána az Echod szóval szállt ki szent lelke. Agyban fekvő beteg nem volt, csak nagyon gyenge, és szombaton tudta már, hogy a Szombat búcsúzásánál az ő lelke is el fog búcsúzni tőle. Ült és tanult másokért, akik nem érnek rá tanulni, és tanított mindenkit, aki csak tanulni akart. Nagy cadik veszett el benne. Béke vele. "

m A Status quo Hitközség tagságának összetétele jóval heterogénebb volt, s a vezetése bizonyos „hagyománytiszteletet" tükröz. A főrabbi 1897-től Feigl L. H. (1937-ben ünnepelte 40 éves főpapi jubileumát, Auschwitzban halt mártírhalált) Míg a XIX. században szinte minden tisztséget a Hirschl család töltött be, addig a XX. század első felében megnőtt a Spitzer, Büchler, Rusz és Rosenfeld családok szerepe a vezetésben.

190 1796-tól 1849-ig ugyanis Hirschl Herman a Hitközségnek, a Szentegyletnek, a Bikur Cholim egyletnek is elnöke, őt követi 1870-ig e tisztségekben fia, Lipót, majd 1893-ig Lipót fia Salamon, végül 1906-ig Éliás. 1907-től Spitzer László volt a Hitk. és Szentegylet elnöke, őt követte Büchler László, 1911-től Rusz Adolf következett, majd Rusz Jakab. Rosenfeldek közül Emil szerzi az első jelentősebb tisztséget. 1914-től haláláig, 1934-ig a Szentegylet elnöke, őt Rosenfeld Samu követi, majd az alelnöki tisztségben Rosenfeld Ede. Az Izraelita Nőegyletét is az ő hozzátartozóik fémjelezték. Első vezető Hirschl Éliásné, majd Rosenfeld Edéné és Schönfeld Mórné. Követi őket özv. Hirschl Ignácné, majd Pickler Gyuláné, aki Spitzer László leánya. Ezek a pozíciók egyértelműen vagyoni állapotra vezethetők vissza. Spitzer László Bogdán Sándorral alapította a Kereskedelmi és Gazdasági Bankot, továbbra is a város egyik legjelentősebb gyára a Büchler László és Márton gőzmalma, Rusz Jakab a híres visontai szőlőtelep tulajdonosa, míg Rosenfeld Emilnek és Samunak Atkár környékén volt több mint 2000 holdas gazdasága.

191 A zsidóság gazdasági súlya a pogromok hatására sem csökkent. A kereskedelmi és gazdasági életben betöltött szerepüket megingatni ezek az évek nem tudták. A társadalmi, társasági élet viszont 189 VÁRLAKI György 1994. 5. 190 A szórványos adatokból összeállított vezetői tablóhoz leginkább segítséget a GYIHI. Arcképcsarnok, készítette Eckstein Jenő (1937) jelentette. 191 ÚJVÁRI Péter 1929. 331.