Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
Orth. Hitközség Present Ignácot választotta elnöknek, dr. Grosszmann Sándort alelnöknek, de legfőbb vezető Jungreisz Sándor rabbi volt. 266 Másnap, 1945. február 15-én a két vezetőség már közösen is ülésezett. Első fontos lépésként egy közös Gazdasági Osztályt állítottak föl a korábban status quo, illetve orthodox hívek, mely csak és kizárólag a korábbi zsidó javak összegyűjtésével, nyilvántartásával foglalkozott. A hitközség és a segélyezések gazdasági alapját az adta, hogy még a gyöngyösi gettóban elszedett javak Nemzeti Hitelintézet Gyöngyösi Fiókjánál vezetett számláját a város pénztára rendelkezésükre bocsátotta, valamint az egri Pénzügyigazgatóságtól visszaszereztek 269 olyan betétkönyvet, melyet vagy a gettóban szedtek el vagy a bankokban foglaltak le 1944-ben. 267 A visszatértek csekély száma is azt követelte, hogy közös szervezetben fejtsék ki a korábban két felekezethez tartozók munkájukat. Az egységes Izraelita Hitközség végül is döntően korábban status quo irányzatot követők vezetésével jött létre. 268 Közös indítványként dr. Welt Artúr status quo szertartási elöljáró és Jungreisz Sándor orthodox rabbi 1945 májusában a Jointon keresztül minden magyarországi izraelita hitközségnek előterjesztette az alábbiakat. „Idők múltán a visszaemlékezések elmosódnak. Évről-évre kevesebb és kevesebb kegyelettel adóznak az emberek azoknak, akik a múlt évek, különösen az utolsó év szörnyű csapásait és szenvedéseit voltak kénytelenek elviselni. Ezért, hogy a gyöngyösi zsidók pontosan visszaemlékezzenek Svath hó 7-re, amely napon a gyöngyösi gettót bewagonirozták és elszállilottták Gyöngyösről, egyenlőre az idén ideiglenesen megírjuk a gyöngyösi zsidók történetét az utolsó évekről és a templomban héber és magyar nyelven felolvassuk, mint ahogy felolvassuk a Megillát. Ezen a napon böjtnapot rendelünk el a Hitközségben, ezen a napon papucsban a földön ülve, mint Tisebovkor emlékezünk meg évről-évre erről a szomorú Jahrzeitról. A jövőben pedig pályázatot hirdetünk azon célból, hogy valaki a gyöngyösi zsidók történetét az 1919. évtől fogva a mostani időkig, midőn a deportáltak hazaérkeznek, irja meg pergamen tekercsre héber, majd magyar nyelven, melynek egy példányát a frigyszekrényben, a másik példányát a templom alapkövének szekrényében helyezzük el és évről évre a fent említett ceremónia, illetve gyász-szertartás mellett felolvassuk. ' ,269 A hitközség életében fontos, a megyei adminisztrációban szégyenletes mozzanat volt a gyöngyösi zsidó anyakönyvek visszaszerzésének kérdése. A hitközség életében elengedhetetlen dokumentumokat a gettózás idején a V. K. M. Ur. 8200/1944. sz. 266 GYIHI. Jegyzőkönyv a Gyöngyösi Izraelita Hitközség 1945. február 15-én tartott előjárósági üléséről 267 GYIHI. Dr. Hajdú Béla levele Grossmann Sándorhoz 1945. június 15. 268 GYIHI. MIOK-hoz írt 1951. évi levél a folyamatot így rögzíti Tóth Dezső megfogalmazásában: „...Gyöngyösön volt orth. hitközség is, azonban ennek tagjai kivándoroltak, illetve elköltöztek és az egységes szervezeti szabályok életbe léptetésekor már csupán 3 tagja volt, akik közül egy a 8 km-re fekvő Mátrafüreden lakik... " 269 GYIHI. Joint-levelezés. Követendő példaként megküldték 1945 májusában a gyöngyösi indítványt. Ismereteim szerint a gyöngyösi zsidók történetét megörökítő munka soha nem készült el, annak sincs nyoma, hogy valakit fölkértek volna rá.
