Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

irattárban fennmaradt az a kockás iskolásfüzet, melyben 1945. első hónapjaiban jegyezgették, hogy a túlélők közül kinek mit tudtak adni az élete újrakezdéséhez. Volt olyan, aki két párnával indult, másnak már csak citromtartó és levesestál jutott a készletből. Óriási hiány volt ruhaneműből, bútorból, ágyneműből és élelmiszerből.

261 A helyi erők önmagukban - Gyöngyösi Izraelita Hitközség Gazdasági Osztálya - nem is voltak képesek megoldani a feladatot. Az „American Joint Distribution Commitee" (Joint) Gyöngyösi központtal irodát is rendezett be ezért a városban Nemzetközi Vöröskereszt Zsidó Segítő Akciója névvel, valamint Joint-Szeretetházat létesített. A fennmaradt feljegyzések és levelezések alapján úgy tűnik, hogy 1945. április 23-tól a hazatérőket a Joint látta el a legszükségesebbekkel.

262 Az égető ruhahiány miatt a Joint Gyöngyösön varrodai szövetkezetet létesített a szeretetház 3 helyiségében 1945 tavaszának végén, bár az igazi munka 1945 júniusában indult. A felszerelésre a Joint 79 300 Pengőt használt föl (varrógépek, vasalók, szabóasztalok stb.). A szövetkezet munkaköre „...elsősorban női ruha és fehérnemű varrás, továbbá kézi szövődé. A varrodának legelső munkája az lesz, hogy az általunk beszerzett anyagot feldolgozza, illetőleg a raktárunkban lévő, ezidőszerint használhatatlan állapotú kész ruhákat átdolgozza oly módon, hogy azok egy része a most hazaérkező deportált hittestvéreink részére azonnal, továbbá minden reászoruló részére a hidegebb idő beálltával szükséges ruhaneműek rendelkezésre álljanak. "

263 A visszatért deportáltak részére a lehetőséghez képest a Joint Gyöngyösön segélyt is osztott. Erre a célra 66 380 Pengőt utaltak ki (809 P-t gyógyszerköltség, 6904 P konyhai személyzet fizetése, vagyis tisztán segélyre 58 667 P fordítottak 1945. május 14-e és június 25-e között.) Az élelmezési kiadások ugyanebben az időszakban 32 388 P-t emésztettek föl. Tragikus generációváltás is nehezítette az újjászerveződést. A deportálásból visszatért Jakab Jenő rabbi megállapítása szerint úgyszólván csak maga volt 40 éven felüli.

264 Ha a vasútállomásra megérkezett egy deportált, már vártak rá. Akinek nem volt otthona, a Joint-féle szeretetházban találtak neki szállást és ellátást. Ez utóbbi nagyon fontos volt. Igyekeztek minél kalóriadúsabb táplálékot biztosítani a volt deportáltaknak, munkaszolgálatosaknak, de kóser hús híján kizárólag hústalan ételeket készíthetett a szigorúan rituális alapon álló konyha. A vészkorszak utáni minden későbbi stratégiát meghatározott az a tény, hogy az anyagi kárpótlás országosan is elmaradt, sőt a lágerek túlélői közül sokan még a mások által már elfoglalt lakásaikat sem tudták visszaszerezni. 261 GYIHI. Raktárból kölcsönadott tárgyak jegyzéke. 262 GYIHI. Joint-levelezés. Kiosztottak például 87 db párnát (ebből 34-et a Joint-Szeretetháznak), 114 párnahuzatot, 127 lepedőt, de csak 10 férfiingük, 14 alsónadrágjuk, 3 nadrágjuk, 5 szoknyájuk és 8 női cipőjük volt. 263 GYIHI. Joint-levelezés 1945. június 22. Dr. Grossmann Sándornak, a Joint vezetőjének küldött jelentés. 264 Yad Vashem 0. 15. H/247. Dr. Buchwald Arthur visszaemlékezése.