Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

„alijázók" létszáma. Következésképp nem túlzás azt feltételezni, hogy a vészkorszakot mintegy 500-550 gyöngyösi izraelita, azaz több mint egynegyedük élte túl. Ezt támasztják alá az egyes izraelita források és az 1946. évi gyöngyösi 461 fős összeírás.

256 A kötet végén található Holocaust gyöngyösi áldozatainak névsora az 1997-ben megjelentnek tovább pontosított változata. Lassan egy évtizedes ez irányú gyűjtésem eredményeként bátorkodom közreadni a pontosított listát, melyhez kiindulásként a Protovin Armin által 1975-76-ban készített csonka névsort használtam. Ez megközelítőleg 500 nevet tartalmazott. A jelen kötet végén szereplő névsor sem teljes, sok esetben csak a családfő nevét őrizte meg az emlékezet, így a vele együtt elpusztított családtagjaikat csak számmal tudtam jelölni. Viszont nagyságrendjében elfogadhatónak tekinthető a tragikus listám, melyet a háború utáni összeírások is alátámasztanak.

257 35. kép A JOINT által helyreállított szanatórium, ahol a túlélők gyógykezelése történt t A második világháború befejezésével a gyöngyösi zsidóság történetének új korszaka kezdődött. A fordulatot nemcsak a nyílt terror és közvetlen életveszély megszűnte jelentette, hanem a lélekszámban bekövetkezett óriási csökkenés is. 1944. november 18-án űzték ki a németeket a városból. Már november végén Montag László és dr. Welt Artúr elkezdte a hitközségi életet újraindítani. Akkor a városban tartózkodó párlelkes 256 Közli többek között ORBÁN Ferenc 1996. 37. 257 HORVÁTH László 1997. 291-299.