Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

29. kép Pusztulás előtti idill 1942-ben A numerus clausus ellenére - még az 1940-es évek elejére is - az ún. szabad pályákon jelentős az izraeliták szerepe. 1941-ben a városban 10 keresztény és 20 zsidó ügyvéd 17 16 orvos 2 3 gyógyszerész 1 1 állatorvos 2 5 magánmérnök volt.

194 A virilista rendszeren keresztül a zsidóság az 1930-as években is jelentős módon tudott beleszólni a város és némileg a törvényhatóság életébe. A vagyoni cenzus alapján képviselő-testületbe bejutók 2/3-át az izraelita származásúak adták 1938-ig, sőt a megyei bizottságok munkájában is meghatározó volt jelenlétük. 1938. évi XV. tc. „A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" hangzatos címet viseli, közkeletűbb nevén ez az ún. első zsidótörvény.

195 A törvény az értelmiségi pályákon és a szabadfoglalkozásokban 20%-ban maximálta a zsidók részvételi arányát. Hatálya az izraelita felekezet tagjain kívül kiterjedt azokra 194 BACHÓ László, Dezséri 1942. 104. 195 Magyar Törvénytár 1939. 132-144.