Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

27. kép Az új zsinagóga Az új templom felépültével tehermentesített pótimaházat 1930 és 1942 között Izraelita Kultúrházként használták, majd 1942-ben megvásárolta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, mely intézet 1943-tól működtette benne a Mátra filmszínházat.

187 A világháború alatt és közvetlen utána Galicziából betelepült néhány család inkább az ortodox irányzatot erősítette, de nem módosult az arány a városi zsidóságon belül. A megközelítőleg 10%-os részarányú Ort. Hitközség főrabbija Jungreisz Antal volt, elnöke Berkovits Soma, alelnöke Róth Mór, gondnok Jakobovits Salamon. A szombattartó iparos tagok között találtatott 2 asztalos, 3 bazáros, 2 bádogos, 1 bodegas, 7 borkereskedő, 6 bőrkereskedő, 1 cipőkereskedő, 1 cukorkereskedő, 1 pántlikás, 1 ecetgyáros, 2 fakereskedő, 1 festékáru, 12 fűszer- és vegyeskereskedő, 3 gabonakereskedő, 1 kefekötő, 1 kocsigyártó, 1 korcsmáros, 1 mészáros, 1 órás, 1 petróleumárus, 1 pék, 18 rőfös, 1 rövidárus, 4 ruhakereskedő, 1 sörös, 11 szatócs, 1 szobafestő 2 terménykereskedő, 1 üveges, 2 üvegáru, 2 vaskereskedő és 1 ócskás.

188 Föltűnően kevés volt közöttük az értelmiségi, viszont igen erős volt körükben a hagyománytisztelet. A gyöngyösi ortodoxia legendás alakja volt például az 1918-ban 187 GYIHI Ikt. Ir. 79., 97. 188 Szombat-Almanach az 5688. évre (1927-28.) 197-98.