Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

Ahogy a forradalmi időszakot egy pogrom vezette be 1918-ban, úgy a végpontját is egy pogrom jelölte ki. A bethleni konszolidáció idején a korábbi asszimilációs időszak azonban már nem tért vissza. Nem csak a törvényhozás által elfogadott Numerus clausus jelezte, hogy nem mosódhat el a különbség felekezet és felekezet között. A gyöngyösi zsidóság közvetlenebb atrocitásoknak is ki volt téve. Például a Gyöngyösi Atlétikai Klub 1920-ban elhatározta - csatlakozva a MOVE-hoz -, hogy az egyesületbe nem tűr meg többé zsidót. Az összes zsidó sportolónak el kellett hagyni a GYAK-ot.

173 1925-ben a Gyöngyösi Kaszinó Egyesületből űzték ki a fajvédők a zsidókat, pedig jóformán azok tagdíjai tartották fenn az Egyesületet.

174 A társasági életben is megtörtént a szakítás, hisz a zsidók most már tényleg csak a Kereskedelmi Csarnokba járhattak, a keresztényeké maradt a Kaszinó. A hasonló feszültségek, a városban nyíltan jelenlévő antiszemitizmus természetes velejárója hogy fokozatosan csökkent a zsidó felekezetűek lélekszáma Gyöngyösön.

175 Az 1920-as népszámlálás idején 19 715 lakosból 2250 fő volt izraelita, míg 1930-ban a 21 281 fős növekvő népességből csak 2136. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a világháborút követően jó pár család érkezett a Trianon előtti határokon belülről, valamint korábban a Monarchiához tartozó területekről, jól érzékelhető a tősgyökös gyöngyösi zsidóság fogyása. Az 1920-as évekből a helyi foglalkozási megoszlását is ismerjük az izraelitáknak. A 600 családból 524 fizetett adót, ebből:

176 gazdálkodó 56 kereskedő 152 ügyvéd 20 orvos 15 köztisztviselő 4 magántisztviselő 63 vállalkozó 1 iparos 62 mérnök 3 hírlapíró 1 magánzó 27 munkás 12 egyéb 79 A hitközségi élet terén a legnagyobb feladat az 1917-es tűzvészben porig égett templomok újjáépítése, és a hitközség többi épületeinek pótlása volt. A források arra engednek következtetni, hogy a korábbi status quo - ortodox ellentét az antiszemitizmus 173 Ekkortól szakadt ketté a város sportélete, mert a G YAK mellett majd ezért válik jelentőssé a GyKSE, a Gyöngyösi Kereskedők Sportegyesülete, vagy ahogy az egész város hívta: „gyekase". 174 BACHÓ László, Dezséri 1942. 50. 175 Oka a kikeresztelkedés nem lehetett, mert 1919-től 1942 nyaráig mindösszesen 40 gyöngyösi zsidó keresztelkedett ki. 27 fő katolikus, 13 fő református hitre tért át. BACHÓ László, Dezséri 1942. 84. 176 ÚJVÁRI Péter 1929. 331.