Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
A GYÖNGYÖSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE Horváth László A könyv közel egy évtizednyi kutatómunka eredménye. A munkában ötvöződik az itthoni közgyűjtemények anyaga (elsősorban a Mátra Múzeum, a Gyöngyösi Izraelita Hitközség Irattára és a Heves Megyei Levéltár), az izraeli kutatóintézetek (Yad Vasém /Jeruzsálem/, Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma /C'fát/) forrásai, az általános szakirodalom, a kollektív emlékezet és számtalan család, magánszemély emlékei. Nem minden előtanulmány nélkül vállalkoztam az önálló kiadvány megírására. A kutatás egyes részeredményei már a korábbi években napvilágot láttak. 1995-ben az Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez 1 című munkám jelent meg, melyet követett a helyi izraelita temető állapotfelvétele Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához címmel. 2 A gyöngyösi Holocaustot dolgozta föl A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig 3 tanulmány, míg a kerek 150. évfordulót köszöntötte a Múlt és Jövő jubileumi számában a Gyöngyösi zsidóság 1848-ban megemlékezésem 4 . Akutatás során fölgyűlt jelentős illusztrációs anyagból pedig építkeztem a várostörténeti képesalbumban (Gyöngyös ... Egy kisváros a Monarchia utolsó évtizedeiben) 5 , míg a kutatás által a helyi zsidó kulturális emlékeket önálló fejezet és fotósorozat mutatja be a Gyöngyös ... Örökölt múlt 6 színes fotóalbumban. Ezen előtanulmányok anyagára jelen munka szervesen támaszkodik. A gyöngyösi zsidóság hajdan nagy létszámú, a város kereskedelmében, kultúrájában, arculatában jelentős szerepet betöltő csoport volt. Az „intézményesített gyűlölet" elpusztította zömüket 1944-ben. Ezeknek a polgártársainknak tartozunk annyival, hogy legalább az emléküket megőrizzük. Nem volt szerencsés, hogy e kutatás megindultáig egyetlen bővebb forrásból lehet itteni létüket rekonstruálni, a nyíltan antiszemita A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön 1919-ig, valamint A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön 1919-től napjainkig című Dezséri Bachó László könyvekből. Bachó László 1941-ben és 1942-ben - egyébként meglehetősen alapos levéltári kutatások után -, írta meg két kötetét, előzetes prekoncepciótól hajtva. A feltett és nyíltan vallott szándéka az volt, hogy a „...város elzsidósodását... " leplezze le. Már maga a szándék 1 HORVÁTH László 1995. 2 HORVÁTH László 1995-1996. 187-217. 3 HORVÁTH László 1997/a. 261-300. 4 HORVÁTH László 1998/a. 46-52. 5 B. GÁL Edit-FŰKÖH Levente-HORVÁTH László /szerk./ 1997. 6 FŰKÖH Levente-HORVÁTH László 1998.
