Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

vagy egészen asszimilálódott szórványok érték el területünket. A születési anyakönyvek nagy tanulsága az, hogy a XIX. században a zsidóság lélekszám-növekedését jóval inkább a nagy népszaporulatnak, aránylag alacsony halálozási rátának köszönhette - lásd 2-2 orvos és sebész! -, mintsem valamiféle benyomulásnak.

93 Az 1848/49. évi lelkesedés Gyöngyösön mintha egy csapásra elsöpörte volna az ellentéteket. Előbb a lelkesedés az, ami összetart, aztán pedig az elnyomatás. A délvidéken harcoló gyöngyösi nemzetőrök soraiban ott menetel néhány zsidó.

94 A trónfosztás hírére, 1849. május 17-én a zsinagógában is megtartották a „függetlenségi ünnepélyt".

95 Megkésve ugyan, de 1849. július 28-án az akkor már Szegedre menekült magyar országgyűlés kimondta a zsidók teljes egyenjogúsítását. Elismerése volt ez annak a lelkes szolgálatnak, melyet a zsidóság a csatamezőn tett a közös ügyért. A törvény gyakorlati jelentősége ugyan csekély volt, annál fontosabb az az üzenet, melyet hordozott.

96 A fegyverletételt követő megtorlás zsidót, magyart egyként sújtott. Az osztrák elnyomószervek a magyarországi zsidókat, mint a forradalom híveit, példásan megbüntette. 1849 októberében Haynau táborszernagy a pesti zsidókat 2 300 000 forint hadisarccal sújtotta, mert mint hadseregszállítók szolgálatot tettek a honvédseregnek. Később ezt a sarcot - a pesti zsidóság nem tudta kifizetni a rárótt terheket -, az egész magyarországi zsidóságra kiterjesztették. A gyöngyösi zsidók 3375 forintot adtak. A tekintélyes összeget még a gyűjtés előtt Weizer Jeremiás, a Chevra Kadisa akkori elnöke a sajátjából megelőlegezte. 1-2 nap múlva már vissza is kapta.

97 A zsidóság később Ferenc Józseftől visszakapta a hadisarc összegét, majdan ebből létesül Pesten a Rabbiképző Intézet.

98 Az anyagi terheken túl, a zsidóság intézményeit is a felszámolás veszélye fenyegette. A Bach-korszak alatt a hitközség autonómiáját felfüggesztették, a cs. és kir. kormánybiztos nevezte ki az elöljárókat. 1851-ben a zsidó iskolát is veszély fenyegette. Végül Kanyó Gábor kormánybiztos és megyefőnök utasította a polgármestert, hogy a gimnázium (a mai Zeneiskola) egyik részében biztosítson helyet időlegesen az iskola számára. Ezt Dezséri úgy tolmácsolta, hogy a levert szabadságharc után a zsidók nem átallnak a nemzet kárára terjeszkedni.

99 Kihasználják az alkalmat, s a közélet 93 Az izraelita anyakönyvezést Magyarországon sajnos csak a XIX. század közepén kezdték meg. A gyöngyösi anyakönyvek szórványosan már 1846-tól rendelkezésre állnak. 94 BACHÓ László, Dezséri 1939. 11. 95 BACHÓ László, Dezséri 1939. 92. 96 HORVÁTH László 1998/a. 50. 97 HML. GYVL. V-101/b/46. LIII/32. Zsidók adója. (1850) A cs. és kir. Rendelet a gyöngyösi zsidók esetén arra is kitér, hogy „a Magyar Honi Zsidók türelmi összeg kifizetésére csak a Pesti zsidókat kötelezték", és a gyöngyösi zsidók ha erre hivatkozva bármilyen fizetéssel elmaradnának, indokként ezt ne fogadják el tőlük. Más forrás BACHÓ László, Dezséri 1941. 53. 98 MM. TA. 1557. 95. 99 BACHÓ László, Dezséri 1941. 62.