Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

Azonban Gyöngyösön a hangulat ezekben a napokban leginkább közömbösnek volt mondható. 1848. januárjában itt már összecsaptak az érdekelt felek a szokásos piac-ügy kapcsán. A vádak repertoárja ismét bővült. Ekkor a fő bűn az volt, hogy a zsidó kereskedők a vasárnapi munkaszünetet nem tartják meg. 77 Ezzel mintha el is lőtték volna a puskaport, mert zsidó források szerint a város mintapéldája volt a for­radalmi időszak felekezeti békéjének. Egy pesti német nyelvű zsidó lapban 1848 má­jusában a gyöngyösi rabbi lelkendezve számolt be a helyi eseményekről. „Mialatt országszerte a spanyol inkvizícióra emlékeztető zsidóüldözések folynak, addig Gyön­gyösön valóban helyesen értelmezik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavait. Az egész Gyöngyös keresztény lakossága vállvetve iparkodik ledönteni azokat a válaszfa­lakat, amelyeket az előítélet állított a haza fiai közé, s ezért minden nemesen gondol­kozó ember dicséretét megérdemli a gyöngyösi nép példás viselkedése...Gyöngyösön általában nagy a rokonszenv a zsidók iránt, csak a bevándorolt polgárság mutat ellen­szenvet irántuk... " 78 Amikor április 30-án a városban hála-istentiszteletet tartottak, több előkelő gyön­gyösi polgár a zsidókat is felszólította, hogy ugyanezt tegyék meg a zsinagógában is. A pompásan feldíszített imaházban a kórus énekelt, Wolf (Farkas) Lippe rabbi lel­kesítő beszédet mondott, melyet sok nem zsidó is könnyezve hallgatott végig. 79 A lelkesedés a városban akkora, hogy bár eredetileg nem szándékoztak a nemzet­őrség soraiba zsidókat bevenni, végül mégis beengedik őket a szervezetbe. Sajnos, az 1848. április-május hónapokban készülő „A Gyöngyösi városi Nemzeti őrsereg­nek öszve írása" m épp az egyenlőség jegyében nem tünteti föl a felekezethez tarto­zást, így csak a nevek ismeretében annyi bizonyos, jó pár izraelita lépett be a gyön­gyösi nemzetőrségbe. 81 Amikor aztán az országgyűlés 1848. augusztus 26-án az ország védelmére meg­ajánlotta a 200 000 újoncot, s Gyöngyösnek ténylegesen honvédeket kellett állítani, a valósággal katonai szolgálatra vállalkozó gyöngyösi önkéntesek száma már csak 141 fő volt. 82 Ezen csapat jegyzékén sem egyértelmű a felekezethez tartozás. Legke­vesebb 11 izraelita azonban ténylegesen kimegy ekkor a csatatérre, mely körülbelül arányos a városban betöltött szerepükkel. 83 A honvédseregben hírnevet az alábbi gyöngyösi zsidók szereztek: Veisz Antal fő­hadnagy, őrmesteri rendfokozattal Bogdán Jónás szeszgyáros, Gutman Sándor tanító és Klein Ferenc házaló. Közhonvédként Pick Herman és Trepper Mór házalók, va­77 HML. GYVL. V-101/b/24. XXXI/49. Vásárbíró jelentése (1848). 78 Der Ungarische Israelit 1848. május 20. 4. W. Lippe gyöngyösi rabbi beszámolója. 79 BACHÓ László, Dezséri 1939. 9. 80 MM. TA. 1237.90. A HML-ban őrzött eredeti másolata. 81 HORVÁTH László 1998/a. 48. 82 HORVÁTH László 1999. 18. Ezek önkéntessége is erősen megkérdőjelezhető. A felhívásra 25 fő jelent­kezett, a többieket helyettes állítással, illetve sorshúzással jelölték ki. 83 HORVÁTH László 1998/a. 48. hivatkozza SZABÓ László, Bártfai 1913. 66-69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom