Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

Az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörésekor úgy tűnt, országosan is eljött az emancipáció régóta várt pillanata. A „12 pont" negyedike ugyanis polgári és vallási tekintetben is a törvény előtti teljes egyenlőséget követeli. Amikor viszont Pozsonyban az országgyűlés megszavazta az új törvényt, amely valláskülönbség nélkül adott választójogot a polgároknak, a diéta városában föltámadt a középkor. Március 19-én a főként iparosokból álló tömeg megtámadta a pozsonyi zsidóházakat. Az országgyűlés követei annyira megrémültek a zavargásoktól, hogy a már elfogadott törvényt a diéta megváltoztatta. Csak a „törvényesen bevett vallásúak körére" szűkítették le.

75 Ez a hirtelen támadt és új tápot kapott zsidóellenesség megyénkben is jelentkezett. Egerben a tömeg egyszerűen ki akarta kergetni a városból a zsidókat. Itt egy ügyvéd tüzelte a polgárságot, arra szólítva fel a háziurakat, hogy házaikban zsidót semmilyen körülmények között meg ne tűrjenek. Egerben azonban alig 7 éve laktak zsidók, nem alakult ki még az együttélés legtöbb szabálya és gyakorlata. Tudatos hangulatkeltéssel a forradalmi lelkesedésnek, tettvágynak ellenük hangolása nem volt nehéz feladat.

76 14. kép Rosenfeld Edéné, az Izraelita Nőegylet vezetőjének festménye 75 GONDA László 1992. 83. 76 Nemzeti Újság 1848. ápr. 16. 4.