Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nem zsidóval is ti­los házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy köz­okiratban magáénak elismerte vagy az atyai elismerést a bíróság megállapítot­ta. Atyai elismerés hiányában a házasságon kívül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az, akinek csak egyik nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagja­ként született és az is maradt, s e mellett anyja a gyermek születése idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Zsidóknak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házasságból eredő leszár­mazói is zsidók, tekintet nélkül arra, hogy nagyszülőik mely hitfelekezet tag­jaként születtek. A jelen §-ban foglalt tilalom megszegésével kötött házassága következtében a zsidókkal esik egy tekintet alá az is, aki keresztény hitfelekezet tagjaként szü­letett és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt s nagyszülői közül csak kettő született az iz­raelita hitfelekezet tagjaként. A jelen §-ban foglalt tilalom ellenére kötött há­zasságból született gyermek is a zsidókkal esik egy tekintet alá. Az izraelita hitfelekezetbe a jelen törvény hatálybalépése után áttért olyan sze­mély, akinek a jelen §. Értelmében tilos volna áttérése előtt zsidóval házassá­got kötnie, ha az izraelita hitfelekezet tagjaként zsidóval köt házasságot, a zsi­dókkal egy tekintet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ismét keresztény hitfelekezet tagjává lesz. A jelen §. Rendelkezései nem érintik az 1894: XXXI. Törvénycikknek azokat a rendelkezéseit, amelyek külföldi házasulónak Magyarországon kötött házas­ságára irányadók. Az igazságügyminiszter különös méltánylást érdemlő okból kivételesen fel­mentést adhat a jelen §-ban foglalt tilalom alól nem zsidó és olyan zsidó között kötendő házasság tekintetében, akinek csak két nagyszülője született az izrae­lita hitfelekezet tagjaként, s ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként tagjává lett s mind a két esetben az is maradt. Ezt a rendelkezést a házasságon kívül született gyermekre is megfelelően alkalmazni kell. 2.10. §. A 9. §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasság megtévesztés miatt meg­támadható, ha a megtévesztés olyan tévkörülményekre vonatkozik, amely a há­zastárs személyi állapotának megítélése szempontjából a 9. §. Értelmében lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom