Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

kozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát nem haladja meg. Mindaddig, amíg a zsidó kamarai tagok száma az illető kamara összes tagjai számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken, zsidót tagul felvenni nem lehet. A 2. §. Első bekezdése alá eső személyt az időközönként felvehető tagok számának három százaléka erejéig, úgyszintén az 5. §. Második bekezdése értelmében nyugdíjazott vagy a szolgálatból az említett rendelkezés értelmében egyébként elbocsátott személyt, valamint azt a zsidót, aki az 1939. Évi január hó 1. Napja előtt közjegyzőhelyettes volt, kamarai tagul fel lehet venni akkor is, ha a kamara zsidó tagjainak száma a fent említett hat százalék alá még nem csökkent. A kamarai tagul felvételre jelentkező zsidót hadirokantat (1933: VII. t.-c. 2. §. a pont), valamint tűzharcost (1938: IV. t.-c. 1. §. A többi zsidó jelentkezőkkel szemben előnyben kell részesíteni. A 2. §. Első bekezdése alá eső személyeket kamarai tagul az összes kamarai tagok számának három százaléka erejéig azután is fel lehet venni, miután a zsidó kamarai tagok száma - a 2. §. Első bekezdése alá eső személyeket nem számítva - hat százalék alá csökkent. Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre (1937: IV. t.-c. 67. és 70. §), úgyszintén a mérnökhelyettesekre (1923: XVIII. t.-c. 10. §) is. Az első bekezdésben felsorolt kamarák tisztikarának és választmányának tagja zsidó csak a tiszti kar, illetőleg a választmány tagjai hat százalékának erejéig lehet. Ha a kamara tiszti karának, illetőleg választmányának tagjai közt a zsidók száma a jelen törvény hatálybalépésekor a hat százalékot meghaladja, a zsidó tisztviselők, illetőleg választmányi tagok megbízatása megszűnik és helyüket a törvény hatálybalépésétől számított harminc nap alatt új választás útján kell betölteni. Az ebben a tekintetben esetleg szükséges részletes szabályokat az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg. Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy az 1938: XV. t.-c. 2. és 3. §-ában és a jelen íjban foglaltaknak szem előtt tartásával művészeti kamarák felállításáról gondoskodjék. 10. §. Akár időszaki, akár nem időszaki lap szerkesztésében állandó munkaviszonyban álló munkatársul zsidókat csak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (17. §) megfelelően lehet alkalmazni. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. Ezt a rendelkezést a 2. §. Első bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell. Az előző bekezdések rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra az időszaki lapokra, amelyek kizárólagosan izraelita hitfelekezeti, zsidó művelődési, gazdasági vagy más zsidó társadalmi célokat szolgálnak és ezt a jellegüket a lap címében (alcímében) határozottan feltüntetik.