Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

Heves megye műemléki monográfiája a gyöngyösi zsidó temetőben 1680-as évekből származó zsidó sírköveket említ. Ezt a szerzőnek a többszöri helyszíni kutatás után sem sikerült igazolnia. Vélhetőleg nyomdahiba okozta az elírást, mely azért veszélyes, mert több kiadvány is átvette.

12 A törökök 1686-os legyőzése után Budán lemészárolták az ott élő zsidók jelentős részét. Ez a budai hitközség pedig az egész török birodalom legjelentősebb zsidó gyülekezete volt. Erre a félre nem érthető jelre a török hódoltsági terület valamenynyi városából eltűntek a zsidók. így egy jó évtizedre Gyöngyösön is megritkultak a források. Mégis feltételezhető, hogy a városban egyfajta túlélést, megmaradást lehet kimutatni, hisz a harci cselekmények után pár évvel már szólnak a híradások gyöngyösi zsidókról. Sőt a jelek szerint tehetős diaszpórával kell számolni. Ennek oka az lehet, hogy a hódoltsági időkben a zsidók megtelepedése - lévén kedvelt céltáblái a magyar végvári katonaság pénzszerző vállalkozásainak -, a legtöbb helyen a török várőrség védőszárnyai alatt történt. Ilyen településeken aztán nyilvánvalóan a zsidóknak is távozni kellett a törökök menekülésekor. A gyöngyösi zsidóság viszont nem kötődött - távollétük okán nem is kötődhetett -, ilyen szorosan a megszállók világához. A források szerint épp ez volt a szerencséjük. Ezzel természetesen nem akarom kétségbevonni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a későbbi helyi zsidóság döntő része nem a törökkort is megélt izraeliták leszármazottjai. Amikor II. Rákóczi Ferenc béketárgyalásra érkezett a városba 1704-ben, akkor a hűségüket nyilvánító zsidóknak oltalomlevelet adott ki. De ,JM: Méltóságos Groff Bottyani Adam Árvái jószágában levőSidok" nem Gyöngyös területén éltek, pusztán csak itt sikerült az oltalomlevelet a fejedelemtől kieszközölni. Ez tehát csak csúsztatással utalás a gyöngyösi zsidókra.

13 A következő forrás azonban már egyúttal a Gyöngyösön élt zsidó kereskedők kedvező anyagi körülményeire is példát szolgáltat. Amikor a pásztói apátság istállókat akart építeni 1715-ben, Nezorin Flórián apát az adminisztrátorát arra hatalmazta fel, hogy gyöngyösi zsidó tőkepénzesekhez forduljon kölcsönért. Dávid Ábrahám gyöngyösi zsidó hat részletben 2300 rh. forintot kölcsönzött. O egyébként gyakorlatilag az első a helybéli zsidók közül, akinek ismereteim szerint a nevét is följegyezték.

14 Nem tudni, hogy a XVIII. század elején a gyöngyösi zsidó hitközséghez hányan tartoztak. Összeírásukkal többször is kísérleteztek ugyan, de egyszer sem sikerrel. Az az állítás viszont egészen biztosan téves, hogy 1724-ben már zsinagógával rendelkeztek a városban. Ezt adattal Bachó sem tudta igazolni, egyszerűen csak szerepelteti, mint tényt könyvében.

15 A szórványosan felbukkanó adatok egymásnak ellent12 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 190. 13 BACHÓ László, Dezséri 1941. 11. Mint gyöngyösi Jobbágy-zsidókat" érintó' rendelkezésről emlékezik meg az oltalomlevélről SÓS Endre 1944. 126. 14 BÉKEFI Rémig 1902. 77-78. Az 1460 körül élt Jósa zsidóról nem egyértelmű a gyöngyösi illetősége. 15 BACHÓ László, Dezséri 1941. 12.