Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hermann Róbert: Poeltenberg Ernő, a szabadságharc tábornoka

volt. Poeltenberg tehát megtámadta az előtte álló ellenséget, s a támadás olyan erejű volt, hogy a rá bízott erővel átvágta magát az ellenségen, s még aznap megérkezett Mosonba. Karger - miután gyalogsága nem állta ki az ellenséges lövegek tüzét - megpróbálta vissza­rendelni Poeltenberget, de az akkor már messze járt. Karger tehát a sikertelen kísérlet után feladta Kazimir bevételét, s a Hanság mocsarain át, nagy kerülővel már Győrben csatlako­zott a fősereghez. 28 Poeltenberg hőstettét Görgei először december 19-i levelében említette, s Kossuth még a jelentés vételének napján megfogalmazta azt a tudósítást, amely a felvidéki és dunántúli har­cokban magukat kitüntetettek között megemlítette Poeltenberg nevét is. 29 December 20-án Görgei mind Kossuthtal, mind Mészáros Lázár hadügyminiszterrel közölte Poeltenberg alezredessé történő előléptetését, sőt, javaslatát megtoldotta azzal is, hogy Poeltenberg rangban kerüljön Bárczay János alezredes elé. Időközben azonban a hadügyminisztérium december l-jén már alezredessé léptette elő Poeltenberget, de a kinevezési rendelet csak de­cember 22-én érkezett meg a feldunai hadtest főhadiszállására. A hadügyminisztérium szin­tén december 22-én terjesztette fel az OHB-nak Görgei jelentését, azzal, hogy „a felhozott rangbéli viszályok azáltal mellőztettek, hogy Poeltenberg őrnagy alezredessé, Bárczay alez­redes pedig az 1-ső számú ezredhez ezredessé léptettek elő" Kossuth december 26-i hátira­ta szerint helyeselte a minisztérium véleményét. 30 December 21-én Görgei részletes jelentést juttatott el az OHB-hoz a magukat kitüntetet­tekről. Ebben Poeltenbergről a következőket írta: „Kazimirnál Poeltenberg őrnagy Sándor­huszár osztálya körülkeríttetve, iszonyú káromlások közt vágta magát keresztül. Mondják, Poeltenberg nagyon haragudott. Minden tiszteivel együtt elől koncolt. Máskor alig tud tíz szót magyarul, most azonban káromkodott, mint a kun és vagdalt, mint a kuruc". 31 Másnap, december 22-én Görgei sajátkezű levélben gratulált Poeltenbergnek alezredesi kinevezéséhez: „Látni fogja ebből - írta - hogy a magyar kormány a politikai izgalom kö­zepette, melybe a schwechati csata utáni legutóbbi események közepette helyeztetett, meg­őrizte kellő tapintatát ahhoz, hogy - beavatkozásom nélkül - saját elhatározásából egy Ön­nel történt igazságtalanságot ismét jóvá tegyen, s az igaz szolgálatot besúgók és félreértések ellenére elismerve jutalmazza". 32 Győrben december 27-ig maradt a magyar sereg. Windisch-Grätz herceg be akarta kerí­teni a magyar csapatokat, Görgei pedig erősítések beérkezésében reménykedett. A sáncokat ugyanis túlméretezték, a beköszöntő kemény hidegben pedig a folyóvizek és mocsarak olyan keményre fagytak, hogy ágyúval is át lehetett kelni rajtuk. A feldunai hadsereg közel fele viszont a Duna bal partján rekedt, mert Görgei - alaptalanul - onnan is túlerejű táma­dástól tartott. Győr kiürítése az utolsó pillanatban történt. A cs. kir. fősereg már majdnem bekerítette a várost, amikor Görgei kivonta onnan seregét. 28 MOL Görgey-lt. b/6. fasc. Karger, Győr, 1848. dec. 22. (Relation über den Rückzug der Brigade von Neusiedl nach Pomogy, Eszterháza, Kapuvár, Marczaltő und Raab), HM Ált. 1849:23.268. (A4, huszárezred 1. őrnagyi osztályának bizonyítványa, dec. 22.), ZÁMBELLY Lajos, 1889. 274-275, GÖRGEY István, 1885. I. 68. (Görgei levele Kossuth-hoz, dec. 17.), SACKEN, Edwin, 1927. II kötet. 8-10. (1848-49-ben 3. vértesezred), DEDEKIND, Franz, 1879. (1848^9-ben 3. Ferenc József dragonyosezred) 473-474. 29 GÖRGEY István, 1885. I. 76. (Görgei-Kossuth, dec. 19.), KLÖM XIII 804. (Kossuth tudósítása, dec. 19.) 30 HERMANN Róbert, 1994. 958. MOL OHB 1848:6444, HM Ált. 1848:12.842. (Görgei előterjesztései), uo. HM Ált 1848:12.231, 121.842. 31 HERMANN Róbert, 1994. 958. (Görgei, dec. 21.), KLÖM XIII 845-846. (Kossuth, dec. 22.) 32 Közli BARTHA Albert, 1930. 181.

Next

/
Oldalképek
Tartalom