Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Csikány Tamás: Csikány Ferenc, a gyöngyösi nemzetőrség parancsnokának segédtisztje, honvédszázados
1998 EGY KÜZDELMES ÉV KATONÁI p. 7-22 MÁTRAI TANULMÁNYOK 1998. GYÖNGYÖS Csikány Ferenc, a gyöngyösi nemzetőrség parancsnokának segédtisztje, honvédszázados Csikány Tamás ABSTRACT: Ferenc Csikány, Hungarian captain, the Adjutant to the National Guard Commander. Ferenc Csikány, one of the officers of the Hungarian War of Independence, came from Gyöngyös. He left the Imperial and Royal Army as a non-commissioned officer. During the revolution in March, 1848 he stayed in Gyöngyös. Here he excelled in organising the national guard locally. In June 1848 he was named as an officer of the 6th battalion where he achieved the rank of captain. He served with the battalion in Bácska, then from February 1 849 he was in the Hungarian combined forces that united the river Tisza. He died in the battle at Tápióbicske on 4 April, 1849. Pál Gyulai and József Zalár wrote poems about his death. His activity is also illustrated by relevant documents. Csikány Ferenc, az 1848-49-es magyar szabadságharc tisztje, ekkor általánosnak nevezhető, de egyéb körülmények között rendkívüli pályát futott be. Több ezer társától eltérően azonban, e gyors előmenetelt eredményező karrier 1849. április 4-én tragikus körülmények között ért véget. O is azon honvédtisztek közé tartozik, akik a legdrágábbat, az életüket adták a magyar szabadság ügyéért. Csikány Ferenc szegény, nemesi család gyermekeként a Nógrád-megyei Iliny-ben született 1822-ben. Apja, Csikány István három fia közül Ferenc volt a legidősebb. 1 A család később Gyöngyösre költözött, ennek időpontját azonban nem ismerjük. Ferenc ebben a városban nevelkedett, majd Zágrábba került. Ennek körülményeit ismét nem ismerjük. 1839-ben viszont biztos, hogy ebben a városban lakhatott, mert itt jelent meg nyomtatásban is rövid irománya, „Érzékeny költeményi szühodolat" címmel. 2 E két levelet tartalmazó munkát alsó-lukaveczi Mixich Miklós névnapjára írta. Tizennyolc éves korában végre beteljesült régi vágya és jelentkezett az akkor Vorarlbergből Zágrábba költözött, 48. (Ernő főherceg) gyalogezredbe. A császári-királyi (cs. kir.) hadsereg ezen ezrede legénységét Magyarország nyugati megyéiből egészítette ki. 3 Csikány származása révén lehetett volna hadapród is, ehhez azonban pénzre lett volna szüksége. A hadapródoknak, akik az ezredek tiszti utánpótlását biztosították, saját, pontosabban szüleik költségén kellett a felszerelésüket beszerezni. Ez az összeg nem állt rendelkezésre. Altiszt azonban lehetett, ezzel élt is és hatéves szolgálata alatt őrmesteri rangig vitte. Továbblépésre ezután már nem volt lehetősége, ezért 1846-ban leszerelt. Ezt követően állami hivatalt vállalt Bukovinában, majd visszatért Gyöngyösre. 1848. március 15-e eredményei között, a társadalmi haladás szempontjából talán kevésbé fontos, de a nemzeti önérzetet mégis növelő vívmány volt, a nemzetőrség felállítása. 1 NAGY Iván II. 1858. 164-165. 2 SZINNYEI József II. 1893. 351 3 WREDE, Alphons I. 1898.452.