Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Zakar Péter: „A honszeretet szent tüzétől áthatva siettek vitéz seregeink zászlói alá..." - Honvéd lelkészek 1848^19-ben

ügyeinek megoldására esküdtbíróságot, nemzeti nyelvű igehirdetést, az alsópapság anyagi és erkölcsi megbecsülését, a latin szertartású római katolikusoknál a cölibátus eltörlését és még számos további egyházi reformot szerettek volna bevezetni. Ezek a lelkészek felekezeti hovatartozásuktól függetlenül hasonló elképzelésekkel rendelkeztek a megvalósítandó reformokkal kapcsolatban.

8 A jelentkezők másik nagy csoportját az egyházközségükből elűzött, menekült lelkészek alkották. A menekült lelkészek számára szinte az egyedüli törvényesnek tűnő alkalmazási lehetőséget a hadsereg kínálta. Sokan nehéz egzisztenciális helyzetükön akartak felvételük által könnyíteni, de aligha járunk messze az igazságtól, ha a polgárháború átélt borzalmainak, illetve a császári-, és a cári hadseregtől való - gyakorta nem alaptalan - félelemnek még az anyagi gondoknál is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk. A minisztérium illetékes tisztviselői az adott jelölt alkalmasságán túlmenően az elbírálás során különös gondot fordítottak a pályázó politikai nézeteinek megfelelő voltára is.

9 A jelentkezés motívumai természetesen nem tisztázhatóak mindig egyértelműen. Pap Melkizedek ferences szerzetes (a gyöngyösi gimnázium későbbi igazgatója) már 1848 szeptember elején tábori lelkészi állásért folyamodott a hadügyminisztériumnál. Mészáros Lázár hadügyminiszter már ekkor utasítást adott alkalmazására, de ekkor erre még nem került sor. 1849 januárjában már a szolnoki rendház lakója volt, s egy március 14-ről kelt, a hadügyminiszternek címzett személyes hangú levélben megismételte óhaját, amire válaszul Mészáros Lázár 1849. március 25-én kinevezte az 1. Császár-huszárezred tábori lelkészének.

10 Támár Imre egri székesegyházi hitszónok pedig Budapesten, 1849. június 22-én kelt levelében az alábbi sorokkal kérte hadlelkésszé történő kinevezését Mednyánszky Cézár tábori főpaptól: „Alolírt keble szent sugalmát követve, a honnak szolgálatát felajánlja; és tisztelettel tábori lelkészi állomásért folyamodik."

11 Tábori lelkészeket nem csak a reguláris hadsereg, hanem a nemzetőrség kötelékében is alkalmaztak. Mivel a nemzetőrség tisztjeit maga választhatta, ez alkalommal gyakran a tábori lelkész személyéről is döntöttek, noha az is előfordult, hogy a nemzetőrség irányítói a harctéren szolgáló nemzetőrök közül neveztek ki valakit tábori lelkésznek. A Heves megyei nemzetőrség kiválóan el volt látva tábori lelkészekkel, hiszen a szerb felkelők elleni harcok során Sisvay Márton egri plébános az első zászlóaljban, Eperjesy Ferenc pusztamonostori plébános pedig a második zászlóaljban teljesített szolgálatot.

12 Utóbbi zászlóaljban a reformátusok sem maradtak lelki vigasz nélkül, hiszen Almásy Ernő őrnagy a zászlóaljba önként beállt Sass Károly tiszafüredi református lelkészt tábori lelkésszé nevezte ki, aki Liptsei Imre 5. századbeli százados tanúsága szerint „...lelkészi hivatásának buzgón és pontosan megfelelt, a népet lelketemelő ékes szónoklatával a Hon magasztos ügye melletti harcolásra buzdította 's lelkesítette; sőtt [sic!] a csatákban is férfias kitartással fegyveresen részt vett".

13 8 A budapesti liberális és radikális papság követelései : Prím. Lev. Esztergomi Helynökség Categoria 4L V 459. Pontatlanul idézi: MESZLÉNYI Antal 1928. 48-62. Ezek a törekvések meglepő hasonlóságot mutatnak a neológ irányzatú rabbik magyarországi törekvéseivel, lásd: EINHORN Ignác 1849. 1-16. 9 ZAKAR Péter 1995. 105. 10 MOL H 75 1848:6472, 1849:7783, 1849:7908. Kinevezési oklevele: HL Absz.ir. Pesti cs. kir. haditörvényszék 1849-2/164. 656-657. fol. 11 MOL H 75 1849:21901. Az iratokat a korabeli hangzásalak megőrzésével, de a mai helyesírási szabályoknak megfelelően idézzük. 12 EPERJESY Ferenc 1848. 214-244. 13 TRENK R 2552/1. Eredeti tisztázat.