Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Zakar Péter: „A honszeretet szent tüzétől áthatva siettek vitéz seregeink zászlói alá..." - Honvéd lelkészek 1848^19-ben

1998 EGY KÜZDELMES ÉV KATONÁI p. 63-82 MÁTRAI TANULMÁNYOK 1998. GYÖNGYÖS „A honszeretet szent tüzétől áthatva siettek vitéz seregeink zászlói alá..." - honvéd lelkészek 1848-49-ben Zakar Péter ABSTRACT: "Being inspired by the sacred fire of patriotism they marched under our army's flag..." Hungarian army chaplains in 1848/49. During the Hungarian War of Independence in 1848/49 a hierarchy of army chaplains was set up temporarily. Though they did not have a specific military rank they were recorded among the officers. As far as denominations and nationalities were concerned the ministry staff was a colourful mixture. Their most important duties were to celebrate masses, to serve sacraments and to keep church registrations. Another important task of theirs was to educate the rank and file, mostly politically. Their personal example contributed to the fact that discipline was tightened up in the military units. It was their duty to be present at the battles, to inspire the soldiers and to nurse and comfort the wounded. After the Hungarian armies of independence had been defeated a lot of army chaplains were imprisoned and two of them were executed. Most of the ones who went into exile also had a hard life because they could not earn their living from their classical education. Melkizedek Pap, later a teacher and principal of the secondary school in Gyöngyös, also did his military service as an army chaplain. Az 1848-49-es magyar hadsereg nem harcoló testületei közül mindeddig a tábori lelkészek munkája volt a történészek által legkevésbé feltárt és feldolgozott terület. Ez a tény önmagában is indokolttá teszi, hogy az alábbiakban megkíséreljük röviden összefoglalni szolgálatuk legfontosabb jellemzőit. Szintén témaválasztásunk mellett szól, hogy a tábori lelkészi szolgálatot vállaló egyháziak között szép számmal találunk Heves megyei lelkészeket is, az ő emlékük előtt is szeretnénk tanulmányunkkal tisztelegni.

1 A es. kir. hadsereg lelki gondozását a XIX. században az egyházmegyei kormányzattól függetlenített és 1773. december l-jén felállított Apostoli Tábori Helynökség látta el, melynek vezetője, az apostoli tábori helynök (tábori püspök) a cs. kir. hadseregben szolgálatot teljesítő katonák fölött lényegében püspöki joghatóságot gyakorolt. Ő döntött a személyi kérdésekben, feladatát képezte a tábori lelkészeknek a szükséges egyházi hatalommal történő ellátása, ő felügyelte beosztottai munkáját és ő adhatott felmentést bizonyos egyházi jogszabályok betartása (pl. böjtök) alól. Munkáját a Mária Terézia rendelete következtében felállított tábori egyháztanács segítette. Az apostoli tábori helynök alá rendelt tábori főlelkészek [Feldsuperior] egy-egy főhadparancsnokság mellé voltak rendelve. A monarchia 1848-ban 8 szuperiorátusra oszlott, ezek között Magyarország és Erdély egy-egy önálló szuperiorátust alkotott. A tábori főlelkészek az adott kerület papságának munkáját felügyelték, véleményezték, szerepet játszottak a tábori papság kiválasztásában. Megjegyzendő, hogy háborús helyzetben valamennyi hadsereghez kineveztek önálló tábori főlelkészeket [Armee - Feldsuperior].

2 1 Tanulmányunk a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban 1997. október 6-án elhangzott előadás szerkesztett változata. Kutatásainkat a PRO RENOVANDA CULTURA HUNGÁRIÁÉ alapítvány „Osztrák - magyar közös múlt" szakalapítvány, valamint az Oszták - magyar Akció Alapítvány támogatása tette lehetővé. 2 BIELIK, Emerich 1901. 1-137.