Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)

Komárom 1848 őszét megelőző állapotban is a Habsburg Birodalom legkiterjedtebb erődjei közé tartozott. A belső és külső várat kiegészítő Vág- és Duna-hídfőerődöt (Csillag­erőd) 1807-1809 között építették meg. További erődítésére nagyszabású terveket dolgoztak ki, amelyeknek célja az volt, hogy képessé tegyék közel 200 ezer fős hadsereg befogadásá­ra. A tervek megvalósítását azonban a napóleoni háborúk lezárulása félbeszakította. A terve­ket többször átdolgozták és a tervezett erődöket kisebb haderő befogadására méretezték. A kiegészítő erődökből azonban mindössze a várat és a várost a Csallóköz irányából biztosító Nádor-vonal készült el 1844-ben. Az I. számú erődjét azonban ennek sem fejezték be. Csak a terve készült el az erődrendszert délről biztosítani hivatott monostor-hegyi erődnek, s azt a Csillagerőddel összekötő újszőnyi sáncoknak. A terveket utoljára Schaurath alezredes dol­gozta át 1848 júniusában a magyar kormány felkérésére. Elkészítette az erődítési munkála­tokhoz szükséges költségvetést is. A szükséges munkálatok költsége tervezete szerint 1.200.000 Ft. Tervezetének megvalósítását 1848 októberéig azonban nem kezdték meg, mindössze a várat és a hídfőerődöket helyezték védelmi állapotba, s igyekeztek befejezni a Nádor-vonal I. sz. erődjét. 11 Az utóbbi építéséhez kapcsolódnak Török Ignác első komáromi jelentései is. Október 14-én a pénzügyminisztérium által még augusztusban kiutalt 16.000 Ft 3.600 Ft-ot kitevő hátralékát sürgette a várerődítés számára, amelynek elmaradása a munkálatok félbeszakítá­sát eredményezheti. A várparancsnoknak írt előző napi jelentésében a várerődítési pénztár számára 1-2 Ft-os bankjegyeket, illetve ezüst 20 krajcárosokat igényelt, mert „a munkások az 5 fr-os bankjegyeket nehezen tudják váltani, hiszen az itteni nagy tűzvész (szeptember 17 — H. J.) miatt a kereskedők és iparosok igen keveset vagy egyáltalán nem keresnek. így a leg­jobb akaratuk szerint sem tudnak pénzt váltani — ezáltal viták, nézeteltérések támadhatnak a munkások között. " ,2 A magyar hadügyminisztérium a meglévő tervek alapján már október végén elrendelte Komárom további erődítését. Ez elsősorban a Dunától délre tervezett erődítmények megépí­tését szorgalmazta. Mészáros Lázár helyszíni tapasztalatairól írt november 7-i jelentésében módosítani akarta a korábbi erődítési rendeletet. A déli védműveknél fontosabbnak tartotta a Nádor-vonal befejezését, valamint az Apály-sziget és a Vág-vonal megerődítését. A mo­nostori és az újszőnyi sáncok elkészítését a rendelkezésre álló idő alatt kivihetetlennek tar­totta. Mészáros ezen észrevételei hasonlóságot mutatnak Török Ignác aradi hadbírósági jegyzőkönyvének azon részletével, mely szerint ő ellenvéleményt nyújtott be a Monostor­hegy, valamint a Duna jobb partjának megerődítése ellen. Mindez arra enged következtetni, hogy Mészáros kifogásai Töröktől származtak. Az OHB azonban ragaszkodott a Dunától délre tervezett erődítmények elkészítéséhez, amelyeknek alkalmasaknak kellett volna lenniük 50 ezer fős hadsereg befogadására. A tervek előírtaknak megfelelő módosítását és a kivitelezést a komáromi erődítési igazgatóságra bízták. 13 A komáromi erődítési igazgatóság normál viszonyok között öt-hat hadmérnökből, ugyan­annyi számvevőségi hivatalnokból, s népes segédszemélyzetből (pallérok, kút-, zsilip-, ár­kászmesterek, sánctizedesek, ácsok) állt. Török Ignác Komáromba kerülésekor a vár had­mérnökeinek a száma megfogyatkozott. Az 1848 nyarán ide helyezett Szabó István főhad­nagyot és Nemegyei Bódog hadnagyot vezérkari szolgálatra osztották be a szerbekkel és a 11 GRAFEL Lajos 1994: 11-26. o., VIDOS Géza 1941: 21-22. o., SZINNYEI József 1887: 9-10. o. 12 OL H 2 OHB 1848:1598. 13 OL H 2 OHB 1848:2530., 1849:1089., VIDOS Géza 1941: 21-22. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom