Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Csikány Tamás: Csikány Ferenc, a gyöngyösi nemzetőrség parancsnokának segédtisztje, honvédszázados

„Midőn a falu alá értünk, csendes volt minden, előőrsöknek még csak híre sem volt. Zászlóaljamból az első és második osztálytömeg nem talált magának külön útat a bemenetelre, tehát egyik utca végénél vezényletem alatt egyesült; a harmadik osztály pedig Csikány százados vezénylete alatt egy más utcába tért balra és így a 3 zászlóalj elkülönözve, ki merre látott, vagy útat talált magának, a nélkül, hogy tartalékseregről vagy segédcsapatokról gondoskodtak volna. Az ágyúk magukra hagyattak a falu alatt minden fedezet nélkül, a fősereg pedig még túl volt Nagykátán. Midőn az utcába benyomultunk, leskelődő szemeket vettem észre ránk pislogni a sövénykerítések és házak mögött, s tüstént észre vettem, hogy hálóba akarnak keríteni, tehát azonnal «jobbra át!» vezényeltem. E szóra puska ropogás felelt minden felöl golyók fügyültek közibénk, a mellék utcákból és udvarokból pedig rohanó csapatok tódultak elő. De mi még alig lépvén be az utcába, csakhamar kívül termettünk a falun, és egyes csatárok lövöldözései által fedezve a főcsapatot, csendesen hátra vonultunk, két vagy három sebesültet vivén magunkkal. Azonban, mire mi kívül voltunk a falun, már akkor 3 ágyúnk az ellenség kezében volt, kik a kerteken keresztül lopódzván, megrohanták védtelen tüzéreinket, kik szegények semmi veszélyt nem gyanítva kényelmesen dohányozgattak ágyúik körül, sőt a megtámadó csapatoTápióbicskei híd