Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén
A kripta-pincét megvizsgáltuk és felmértük, aminek alapján a következőt lehet mondani. A pince-labirintusnak ezt a részét többször, de legalább kétszer átalakították. Először lemélyítették a járószintet, így a sírkamra és a régi helyiség boltválla a magasba került. A második átalakítás - lehetséges, hogy az előzővel egyszerre - az volt, hogy a kriptát befogadó helyiségnek a jobb oldalra eső felét fallal leválasztották és a fal mögötti üregben két nagyméretű hordót helyeztek el. - Magának a sírkamrának alaposabb vizsgálatára ekkor sajnos nem kerülhetett sor, de remélhető, hogy a későbbi kutatás megkeresi ennek lehetőségét. A sírkamrát magában rejtő helyiségből egyenesen haladva, egy további helyiségbe lehet jutni. 1939-ben ezt borkóstolóvá alakították ki és végfala mögött ,,kősírokat" találtak, de ezt a részt már nem vették használatba, hanem elfalazták. 13 A pincerendszer a Bolt-tetőnek csak a legfelső szintjét foglalja el, alatta a domb lábától kiindulva több kis pince is található. Ezek közé tartozik a Pap-pince, amit a hagyomány szerint Haller báró francia hadifoglyokkal ásatott ki épp úgy, mint Gyöngyöstarjánban a Nagypincét és a gyöngyösi Farkasmály pincesor egyik részét. A Pap-pince egykor a plébánosé volt, 1959 után az Állami gazdaságé, majd a termelőszövetkezeté. Tufába vájt építmény, hurok alaprajzú, kosáríves boltozatokkal. A faluban réginek tartják még a Csollány-pincét, legutóbb a termelőszövetkezet kezelésében, egyetlen kb. 50 méter hosszú ága előtt „temácnak" nevezett épített borházzal. Helybeliek tájékoztatása szerint a Fő-tér 9. szám alatt alapásás közben rábukkantak egy pincére, amely a templom irányában haladt és talán összeköttetésben lehet a templom belsejében, a „szembenéző oltár" alatt lévő lyukkal, ami még szintén nincs feltárva. Ugyancsak népi tájékoztatás szerint az abasári határban van egy kör alakú, földalatti terem, amiből járatok vezetnek a felszínre. Mindez, a helyszíni kutatás, néprajzi gyűjtés során szerzett információ ösztönzést adhat azoknak, akik ezt a témát a jövőben tovább akarják vizsgálni. A 30 évvel korábban végzett műemléki szemlém Abasár belterületén a Pincék során, a Bolt-tetőn és a falu délnyugati részén, a Kővágóban talált lyukpincét és megállapítottam, hogy a határban egyetlen kivétellel nincsenek lyukpincék. Az Abasárhoz csatolt Pálosveresmarton pedig a lyukpincéket a Felvég északnyugati szélén találtam meg. 14 A földrajzi név kataszter a belterületen a következő pincéket sorolja fel: Baldácsy-féle pince (112), Aba pincéje (129), Téesz-pince (130), Pincék sora (131), Kővágói pincék (148) - a határban: Petermál kolostor (283), rom, de feltételezik, hogy pince van alatta, Dézsma pince (311), a tennelőszövetkezet tagjai 3 pincét ástak itt ki, de nem használják őket. 15 Vison ta Visonta az egyetlen település ezen a kistájon, ahol korunkban alaposabb társadalomtudományi kutatások folytak, ezeket a falu határában létesített külszíni fejtés tette szükségessé. A régészeti, történeti és néprajzi vizsgálatok eredménye egy kötetben jelent meg, kiadásának költségeit a helyi tennelőszövetkezet viselte. 16 A népi építkezés témakörén belül és ahhoz kapcsolódva kitértünk itt a lyukpincékre is. Visonta országos hírű borgazdálkodásának szoros tartozéka a lyukpince és ennek a kisbir13 1991-ben a pincében dolgozó munkások közlése. 14 Top. I. 469-470. 15 PELLÉNÉ IV. 101-110. 16 BAKÓ Ferenc (szerk.) 1975. 38.
