Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig
A létszámuk növekedésével párhuzamosan a gazdasági és társadalmi súlyuk is megerősödött. A gazdasági élet minden terén előretörtek. Igaz ez a mezőgazdaságra, az iparra és a bankszférára egyaránt. Az első „nagybirtokos" zsidók már a század közepétől kimutathatóak, de a törvények az izraeliták ingatlanszerzésének korlátait csak 1867-ben szüntetik meg. 3 Hirsch Salamon és Hölzer Károly már 1871-ben megkezdi felvásárolni a volt főnemesi ingatlanokat, ebben az évben az Orczy-család Fő téri házát is megvásárolták. 1893-ra Spitzer László, Grüszner Mór, Rosenfeld Ede, Engl Adolf és Lippe Mór a város legjelentősebb nagybirtokosai 4 Az ipar terén az 1867. évi törvény mellett az 1872. évi ipartörvény szüntette meg a gyáripar fejlődése előtt álló gátakat. A céhesipar megszűntével létrejövő gyárak legjavát Gyöngyösön a zsidók létesítik. 1889-ben a Büchler testvérek nagy gőzmalmot, 1890-ben - a már korábban is létező Barna Gábor Fiai cég - Gőzfűrésztelepet alapított. A helyi „nagyipart" zömében izraeliták működtették, a Tévén, Spitzer, Bogdány, Brak, Rosenfeld, Braun-Barna, Büchler családok. 5 A városban működő pénzintézetek mindegyike zsidó vezetés alatt állott, sőt a térség monokultúrás jellege miatt koránt sem elhanyagolható szőlészetek, telepek jó része is. 6 A gazdasági térnyerésük szinte természetes velejárója, hogy a város társadalmi életében, annak befolyásolásában is egyre meghatározóbb szerepet játszottak. Nemcsak a hagyományosan „zsidó klubként" számontartott Kereskedelmi Csarnok vezetősége került ki soraikból, de vezető szerepet vittek a Kaszinó Egyesület, a Máü'a Egyesület, Tűzoltó és Mentő Egyesület, Korcsolyaegylet, Tudássegítő Egyesület, Vöröskereszt, stb. szervezetekben is. 7 Az egyesületek alapításán túl a századfordulón oly pezsgő helyi sajtóélet is jobbára izraelita származásúak kezén volt. Visontai Soma irányította Gyöngyösi Lapok, Dudás Adolf szerkesztette Gyöngyösi Újság, Vadász Lajos nevével fémjelzett Hevesmegyei Lapok, valamint Hochfelder Lipót által megjelentetett Egyesüljünk (később Haladás) lapokkal szemben egyetlen „keresztény" orgánum állt, a Csomor Béla szerkesztette Mátravidék 1907-től. 8 Az úgynevezett szabad értelmiségi pályák terén Bachó László végzett vizsgálatokat. Az ő adatai szerint 1893-ban a város 11 orvosából 8 fő, 18 ügyvédéből pedig 5 fő izraelita, míg 1909-ben működő 15 ügyvédből 10, 9 orvosból 7, 3 gyógyszerészből 2 volt zsidó származású. 9 A gyöngyösi polgárságnak - következésképpen a polgárosodásnak -, a helyi középosztálynak meghatározó részét a vezető zsidó családok adták. A középosztályba bekerülni nemcsak vagyoni állapot alapján lehetett, hanem műveltség és a vele járó hivatal útján is. Vagyon híján vagy ahelyett lényegében a középiskolák - a városban elsősorban a gimnázium elvégzése - nyithatott utat a hivatalok és a polgárosodás felé. 10 A zsidók térnyerésének egyik kevésbé ismert oka éppen az iskoláztatás iránti nagyobb igényben, nagyobb késztetésben keresendő. Az I. táblázat adatsora jól mutatja, hogy messze 3 1867. évi XVII. t.cz. Az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében 4 BACHÓ László, Dezséri 1941. 85. 5 ÚJVÁRI Péter 1929. 331. 6 BACHÓ László, Dezséri 1940. 4. 7 Gyöngyösi Kalendárium 1909. 166-179. Nyilván a zsidóság gazdasági életben betöltött domináns szerepére utalhat az a tény is, hogy a város századvégi igen élénk bordélyház-alapítási lázának csaknem kizárólag izraelita szereplői voltak. HORVÁTH László 1997. 8 NAGY Józsefné 1972. 9 BACHÓ László, Dezséri 1941. 99. 10 TOKECZK1 László 1996. 56. A magyar középosztályt leegyszerűsítve "műveltségi osztálynak" tartja. A teljesen heterogén összetételű társaság, mely mind eredetében, hagyományaiban, vallásában, mind a mindennapos tevékenységében eltért, jobbára a középiskolák által közvetített ,,közös műveltség/ művelődési anyag" által tartatott össze.
