Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
építés a gyöngyösi Rabi Károly nevéhez fűződik. 70 Ez az építkezés hozzájárult a környék utcái kialakulásához. Gyöngyös lakossága a belterületen igyekezett elhelyezkedni az egyre jobban felszabdalt aprócska telkeken. A város lakossága növekedett. 1785-ben 9.839, 1828-ban 14.426, 1857-ben pedig 16.851 fő volt. 71 A gyorsan szaporodó lakosoknak a város nem tudott házhelyeket osztani, mivel ezen időre a közterületek a földesurak kezébe kerültek. A városfalakat helyettesítő árkok, sövények beépítése csak keveset segített a lakásgondokon. Az 1828-as országos összeírás során feltűnt a város zsúfoltsága, 1851-ben 3.528 család élt 1.519 házban. 72 Új házhelyeket csak a földesurak tudtak osztani eddig megművelt terülteikből. Ene a XLX. század első félében került sor. Már szóltunk a város keleti részén, a vásártér melletti telekosztásról, úgy szintén a város nyugati részén a Kálváriái partiról is. 1820 - 1840 között herceg Esterházy Miklós két telepítési akciót hajtott végre. 1820-ban a város harmadik fertályán kívül 22 hold majorsági földet osztott szét saját jobbágyai részére házépítésre. 182l-re már 130 ház épült. Ez a terület a Petőfi utca, és a Belső Mérges patak közti, az Epreskert, Virág, Zöldkert, Őrálló utcák által határolt terület. Ezt a részt Hercegi újvárosnak, Felső új városnak, vagy Miklós városnak nevezték. A másik telepítés 18381840. között történt a Nagypatak partján, korábbi vízfolyás helyén. 1843-ra már 31 ház épült fel, ez a Víziváros nevet kapta. Ez a részt a Petőfi utca és a Nagypatak között a mai Csárda utcától feljebb a Búvó, Verő, Víg utcákat foglalja magába. 1841-ben a Nagypatak mellett a Sziget nevű városrész házhelyeinek kiosztásáról tudunk. 73 (A Sziget utca már szerepel az 1546-os török adóösszeírásban, de előzménye már az 1301. körül is megvolt.) Ez a mai Berényi, Menház, Fuvaros utca, és a Nagypatak által határolt terület. A gyakori tűzvészek nagy kárt tettek. 1861. június 24-én a Csapó (Jókai) utca két oldalán 80 ház vált a tűz martalékává, szeptember 10-én az Újvárosban (Virág, Zöldkert utcák) 21 ház égett le. 74 Nem történt meg az újjáépítési tervben szereplő telekrendezés, és a széles utcák megépítése is elmaradt. 1904. augusztus 16-i tűzvész nagy pusztítást okozott, elsősorban a házak zsúfoltsága, a keskeny, szűk sikátorok, a zsákközök lehetetlenné tették a tűzoltást. A tűz előtt a Jókai utca baloldalán, a mai Csomor Kálmán utcától az utca végéig Gyöngyöspüspöki faluig, a Kispatakig (malomárok) közel húsz 2-5 m. széles sikátor volt. Ehhez hozzájárult a nagy szárazság, a vízhiány, ekkor még nem volt vízvezeték a városban. A tűz a mai Csomor Kálmán u. 2. sz. házban keletkezett 1904. augusztus 16-án este, a Mátra felől fújó szél hordta a zsarátnokot. Másnapra leégett a Jókai út mindkét oldala, Gyöngyöspüspöki falu putnoki — Pesti úti — része, a mai Piactér (Köztársaság tér) környéke, a Ferences templom és kolostor, és környéke is. Összesen 215 ház és melléképülete semmisült meg. A gyöngyösiek tűzkára 1.285.833, a püspökieké 165.267 korona volt. Amennyi ház leégett, körülbelül ugyanannyinak bontották meg, és verték le a tetejét a tűz terjedése megakadályozása céljából. A tűz után egy Városrendező Bizottság újjáépítési és kisajátítási terv szerint engedte csak felépíteni a leégett városrészt. A Jókai utcával párhuzamosan ekkor nyitották meg a Bartók Béla (a volt Kállay Zoltán) utcát, és erre még 4 keresztutcát nyitottak a mai Batthyány térre, 70 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 33. 71 MMTA 1. 71. 83. (Heves vármegye falvainak lélekszáma 1786-1941.) 72 SOÓS Imre 1978. 20. 73 SOÓS Imre 1978. 20. 74 HORNER István 1863. 43. 44.
