Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
céljaira használta fel. A kiváltságlevél értelmében a bírót, és a lelkészt is szabadon választhatták meg. Mindez azonban csak papír, ha a közösség nem tud élni a kiváltságokkal. Gyöngyös az Alföld, és a hegyvidék találkozásánál kialakult vásárvonalon fekszik. A XIII. század végén a Budát az ország északkeleti részével összekötő főútvonal északra helyeződött át. 1280-ban említik a kompolti vámot. Ha budai kereskedők ezt el akarták kerülni, ha Egerbe, vagy Pásztora mentek vásárba, Gyöngyösön kellett átmenniük. Ez Gyöngyös számára kedvező volt. A gyöngyösi szerdai hetipiacról az első ismert adatunk 1363-ból való. 20 A XV. század elején a Budáról Kassán át Lengyelországba vezető út részévé vált Gyöngyös. 21 Ez hozzájárult a településszerkezet fejlődéséhez is. Az 130l-es birtokmegosztó oklevél említi Benedek ispán udvarházát, melyet a Szent Bertalan templom közelében tudunk elképzelni a mai OTP Bank környékén. Ezen a helyen a XIII-XV században már igen jelentős ház állhatott, mert az OTP Bank építése előtt a régi épületek bontása után a földmunkák során szép Anjou korabeli festett cserépkancsó került elő, amely a Mátra Múzeum történeti kiállításán látható. Az Arany János u. 21. sz. épület 1964- es átépítéskor régi alapfalakat — középkori pincét — találtak, és egy szintén Anjou kori kis cserépedényt, mely a Mátra Múzeum kiállításon van. Bártfai Szabó László szerint ezen a területen volt Szécsényi Tamás udvarháza. Az 1320-ban Csák Máté által felgyújtott Szent Bertalan templomot valószínűleg Szécsényi Tamás, mint kegyúr építhette újjá. Valószínűleg ennek emlékére helyezhette el a templomban saját, és első felesége egyesített címerét, 22 mely mai helyére, a templom déli oldalára az 1917. évi tűzvész után került. Az építkezésre még a XIV. század első felében kerülhetett sor, mert Szécsényi Tamás 1354. szeptember 18-án halt meg. Szécsényi Tamás, de az is lehetséges, hogy az unokái Frank és Simon telepítették le a ferenceseket a várostól délkeletre, ekkor puszta területen, a mai Török Ignác, Koháry tér, Alkotmány, Vak Bottyán és Páter Kis Szaléz utcák által határolt területen. Ezt évszámhoz nem köthetjük, de a templom szentélye, és hátsó kistornya az 1360-80-as években készülhetett. 23 A ferencesek gyöngyösi kolostorát először 1466-ban említik. 24 A XV században a Budai út gyöngyösi szakasza a Csapó utca, melyhez ekkor a mai Fő tér is tartozott, egyre fontosabbá vált. Az utca szélessége a mainál biztosan nagyobb volt. Az utca nyugati oldala valószínűleg a középkor-végi állapotot mutatja, mert a Fő tér 11. sz. ház udvari részében késő gótikus keresztbőltozatú helyiséget találunk. A bordás boltozat zárókövén osztott mezőben csillag, és hold található. Alatta patakkőből készült pillérű dongaboltozatos borospince húzódik. 25 Ez az épület volt szerintem a középkori városháza. 1965- ben a Fő téren az OTP Bank építése előtti szanálás során az egyik ház tűzfalából elszedett ablakkeretet bontottak ki, 26 mely valamikor a templom előtti szabad térségre nézett. A Fő téren volt a gyöngyösi piactér egészen 1925-ig. A vásárokat is itt tartották a XVIII. század elejéig. A Sólymos (Petőfi) utcában a XV. században fazekas mester is volt, mert a mai 48. sz. épület végében - ma Gyöngyöspatak utca 29-31. sz. épületek építésekor 1972-ben XV. 20 DRASKÓCZY István 1984. 106. 49. jegyzet 21 DRASKÓCZY István 1984. 106.52. jegyzet 22 ifj. CSEMEGI Jószef- Bártfai SZABÓ László 1937. 1 17. 23 DRASKÓCZY István 1984. 112. 24 MISÓCZKI Lajos 1984. 26. 25 KECSKÉS Péter 1989. 239. 26 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 62.
