Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása
a város D-i részén részben Gyöngyöspüspökinek 1923-ban közigazgatásilag Gyöngyöshöz való csatolása eredményezte. A század első harmadában a város területi kiterjedést, beépítettségét és házak számát illetően a tűzvészek pozitív és negatív hatásával egyaránt számolni kell. Az 1904., 1908. évi tűzvész után új utcákat nyitottak. Míg 1881-ben a házak száma 2560 volt, 1910-re számuk 2499-re csökkent (2. táblázat) Azt, hogy a házak száma 1920-ra az 1910-es szintet sem érte el, az okozta, hogy az 1917. évi tűzvész pusztítása minden eddigit felülmúlt. A várost újjá kellett építeni, új utcák nyíltak, új telekszabályozás történt. 120 Az 1908-as és az 1927-es várostérképek összehasonlításában ez kiderül. 1920-45 között Gyöngyös középváros lett a két világháború közötti újjáépítések eredményeként. 121 A belváros átalakult, szélesebb utcák és terek létesültek. Városi kislakások is épültek, beépült az Epreskert utca a város E-i részén, a Könyves Kálmán tér a város K-i felében, a Deák Ferenc utca a város Ny-i részén. 122 A város D-i részén az Ersekfóldet ekkor építették be. 123 1930-ban 180 utcája van Gyöngyösnek. 124 A III. katonai felvétel (1883) és 1927-ben készült várostérkép területkülönbségei jelentősek, a város akkori D-i részén kívül, ahol a legnagyobb teriiletnagyobbodás történt (Gyöngyöspüspöki), DNy-on, E-on és a középső K-i részeken is terjeszkedett a város. A lakosságszám egyenes ívű fejlődését a tűzvészek pusztításai a század első harmadában nem befolyásolták. A törést érthetően a II. világháború okozta. Az 194 l-es és az 1949-es népességi adat ezt világosan mutatja (1. táblázat) A II. világháború idején elsősorban a zsidó lakosság szenvedett veszteségeket (közel 2 000 fő 125 ). 1945 után a városmagtól alaprajzban alapvetően különböző új városrészek jöttek létre. 126 Az új városrészek, a Nyolcvanas, Kálvária-parti, Mérges úti, Mátrai úti, az Április 4. körúti (ma Koháry út) lakótelepek voltak. 127 A szocialista iparosítás az 1950-60-as években "városrobbanást" eredményezett, de az infrastrukturális fejlesztés lassúbb ütemű volt. A70-es években országosan ellentmondásos ugyan a településfejlődés, 128 de Gyöngyös esetében egyenletes mértékű növekedés figyelhető meg. Ma a városfejlődés szempontjából Magyarországon is dekoncentrációs szakaszba jutottunk, így a térségben is, ezért csökken a népesség (1. táblázat, 1989, 1990 adat!) A város területi növekedése 1927 és 1990 között DNy-on, D-en és DK-en volt jelentős, É-on kisebb a területi növekedés (5. ábra). A város területnövekedése 1945 után a szakirodalom adatait nem igazolja, mert az nem nőtt a duplájára. 129 120 SOÓS Imre 1978. 20. 121 FRISNYÁK Sándor 1990. 187., MOLNÁR József 1990. 24. 122 MOLNÁR József 1990. 24. 123 MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 51. 124 SZŰCS Gyula 1930. 18. 125 MOLNÁR József (Szerk.) 1990.52. 126 MENDÖL Tibor 1963. 347. 127 MOLNÁR József 1990. 27. 128 EN Y EDI György 1982. 15-16. 129 MOLNÁR József 1982. 54.
