Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása
Az időközbeni településalakító tényezők közül csak a tatárjárás okozta pusztítás valószínűsíthető, 80 valamint a fent említett, tudatos telepítés. Gyöngyös az Árpád-kor végén vált egyutcás, "Markt"-szerű piacközpontú településből utcakeresztessé. Gyakorlatilag ettől az időtől lehet számítani az oppidummá válás kezdeteit. 81 A területnövekedés második, rekonstrukció útján kimutatható periódusa a XIV-XVII. századok közötti változás (5. ábra 82) A város területe elsősorban K-i és DK-i irányú nagyobbodást mutat. A XIV-XVII. századok közötti városalakító és városiasodást mutató tényezők sorában az első magának a városi rangnak a megszerzése, amely új népességet vonz és új funkciókat teremt. . A városiasodást az új városrészek megjelenése mutatja. A mezővárosok alaprajzában a piactér határozza meg a város képét, melyet körülvesznek a házak és az ahhoz csatlakozó kertek. Ez Gyöngyöst is jellemezte, de a forgalom speciális irányú (Bene, Eger) növekedése megindította a XIV-XV. században a város terjeszkedését K felé is. A mai Szent Bertalan és Kossuth utca első házai 1301-1322 között épültek, majd ez a K-re haladó utca ketté vált, ami nagyon érdekes településszerkezeti momentum. Véleményünk szerint miközben az É—D-i irányú utca elvesztette orsós jellegét 83 , a K-i irányú utca vált orsós jellegűvé. 84 A városalakító tényezők közül a spontán és a tervszerű növekedésre is lehet példát találni a XV. és XVII. századok között. A ferences rendház a XV-XVI. századra lett városformáló tényező, a kolostor körül új városrész keletkezett, 85 amit a magunk részéről spontán jellegűnek tartunk. A ferencesek megjelenése egy-egy településen a mezővárosi fejlődés kétségtelen voltát jelzi. Az 1630-as években a Thökölyek és a Koháryak szlovák családokat telepítettek Gyöngyösre, 86 a Szent Erzsébet templom melletti Kis-Hóstyára és Gyöngyös Ny-i részén a Tó (ma Vachot Sándor) utcába. 87 1699-ben szérűs és veteményes kerteknek való üres beltelkek még bőven voltak a városban. 88 A XVI-XVII. századi város határát É-on a mai Kossuth Lajos utca és telkei, Ny-on a Szent Orbán templom és környéke, K-en a Szent Erzsébet templom és környéke, valamint a ferences kolostor és környéke, D-en a begina templom jelöli ki. A város már több keresztutcás szerkezetű (pásztói, egri országút). 89 Az akkorra kialakult hét utcás szerkezet ma is meghatározza a belvárost. A város a Gyöngyös (Nagy) pataktól Ny-ra a Kálvária (Szent Orbán templom) környékén kis mértékben, DK-re, a Belső Mérges irányába viszont a XIV. századi városterület közelítőleg másfélszeresével terjeszkedett. Gyakorlatilag ebben az időszakban nem a település völgyi jellege erősödik meg, hanem elsősorban a DK-i területnagyobbodás dominált. A XIV-XVII. század nem bővelkedik népességi adatokban. Az első 1550 körüli adat 833 80 DEZSÉRI BACHÓ László 1944. 9. Ez a következtetés abból vonható le, hogy az akkor elpusztult templom helyébe egy újabb templomot emeltek, ami viszont 1320-ban leégett. 81 KUBINYI András 1983. 285. 82 DRASKÓCZY István 97. A város közelítő területét a szerző rekonstaikciója alapján jelöltük ki. 83 DRASKÓCZY István 1984. 97., 109. 84 Ennek oka az lehet, hogy az eredetileg orsós jellegű utca elvesztette főirány jellegét. Ismeretes, hogy a közlekedési főirány eltolódást K-re, a földesúr lakhelyének változása (Bene) okozta. Véleményünk szerint Gyöngyös XI-XIII. századi történetében a vidék urai az Aha nembeli Solymosiak lehettek, akiknek az akkori főirány szintén a lakhelyük lehetett. 85 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 56-59. 86 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 136-137. 87 B. GÁL Edit -SZILCZ Ágnes - DEÁK Endre 1995. 29-30., SOÓS Imre 1978. 14. 88 SOÓS Imre 1978. 16. 89 KUBINYI 1983. 284-286.
