Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
Sándor) és Sziget utca. A város déli részén lévő Virág (Vértanú) utca a budai országutat kötötte össze a ferences kolostorral, a XV. század közepétől alakult ki. A város legnépesebb helye a Fő tér környéke volt, melyet vásár- és piactérnek is használtak. Gyöngyöshöz tartozott az elpusztult Bene és Encs (ma Gyöngyöshalászhoz tartozik) határa is. 41 Gyöngyös lakossága a XVI. század közepén 6-7 ezer fő lehetett. 42 A lakosság főként szőlőtermelésből élt, de jelentős volt a céhes kézműipar, és a kereskedelem is. Az 1546-os török adóösszeírás szerint Gyöngyösön 9 szakmában, 27 iparágban, 159 kézműves foglalkozásra utaló nevet találunk. 43 Ez a kézműipar fontosságára utal. 1550 körül Gyöngyös a Nagypatak mentén a Szent Orbán templomig, a Jókai u., Vértanú, a Zrínyi utcák végétől a Ferencesrendi Kolostor mögött a Koháry út nyugati oldaláig húzódtak az épületek kertjei, a Bene utca végétől, a Sólymos utca, majd az ebbe becsatlakozó Dózsa György útig terjed a város beépített területe. Az 1334-es oklevélben engedélyezett városfal sohasem épült meg. A XVI. század közepétől a város a rabló törökök, és a kóborlók ellen sövénnyel, árokkal, néhány helyen esetleg gyenge fallal vették körül. A városba kapukon keresztül lehetett bejutni. A város nyugati kapuja a Vachott Sándor utca végében, a Kálvária domb körül lehetett, északon a Petőfi utcánál kb. a volt Csárda Iskola (Petőfi u. 67.sz.) volt a Solymosi kapu. A keleti oldalon a mai Vezekényi utca végén állt a Fénykapu, a Benei kapu a mai Kossuth u. 31 sz. (a Mátrai út elején) állhatott. A város déli részén a Budai országút mentén a mai Jókai út végén állhatott a Csapó kapu, a Kiskapu pedig a Zrínyi utcában, a mai kis kápolna körül volt. 44 A XVI. század végén, a XVII század elején új földesurak jelentek meg Gyöngyösön: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a Rákóczy, az Esterházy, a Thököly, és a Nyáry családok, majd a XVII. sz. közepén a Haller, a Forgách, a Gosztonyi, és a Koháry családok. 45 Az 1630-as években a Thököly, a Koháry, és más földesurak felvidéki birtokaikról szlovák (tót) ajkú protestáns kézműves családokat telepítettek Gyöngyösre. Trencsén, Túrócz, Árva, Liptó, Sáros megyékből. 46 Ezen jórészt nemesi levéllel rendelkező betelepítettek a mai Szent Orbán templom közelében a Tó (t) utcában, és belváros kívül eső Szent Erzsébet templom közelében az ekkor kialakuló Kis Hostyán a Belső Mérges patak mentén (a mai Mátrai úttól keletre) telepedtek le. 47 A betelepítettek katolikus hitre térítése miatt a ferences szerzetesek a romos Szent Erzsébet templomot rendbe hozták, és itt is tartottak misét. A város fő „védelmi" vonalán túl alakul ki folyamatosan a már említett településrész. Gyöngyös a török korban terjeszkedett, újabb területek népesedtek be. A XVI-XVII. századokban is nagy pusztítást végeztek a tűzvészek. 1585-ben a Szent Bertalan templom is leégett, az 1587. június 23-i tűzvészben 48 a város egy része elpusztult. 1648. október 30-i tűzvészben elpusztult a városháza a benne őrzött városi levéltárral együtt. 49 A legnagyobb tűzvész 1674. június 24-én volt, ekkor a város nagy része megsem41 FEKETE Lajos 1968. 42.43. 42 SZAKÁLY Ferenc 1984. 150. 43 FEKETE Lajos 1968. 37-43. 44 Dezséri BACHÓ László 1941. 128-129. 45 Dezséri BACHÓ László 1941. 89-91. 46 B. GÁL Edit 1995. 30. 47 SOÓS Imre 1978. 14. 48 Dezséri BACHÓ László 1941. 60 49 Dezséri BACHÓ László 1941. 92.
