Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
század második feléből való fazekas kemence került elő. 27 A XV. században a Sólymos utca házainak telkei a Nagypatak partjáig húzódtak, és a mai két telek akkor egy volt. A XV. század első felében valószínűleg a város építette a városon kívül a budai országút közelében a Szent Erzsébet templomot, melynek első írásbeli említését 1648-ból ismerjük. 28 A gótikus templom leírását az 1993. évben történt régészeti feltárásból ismerjük. 29 Az Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett templom közelében ispotály is volt, mely a betegek mellett a szegények, elesettek ellátását is biztosította. Gyöngyös város alapíthatta, és építhette, mint a templomot is. Az ispotály meglétét említi az 1546-os török adóösszeírás. A XV. század második felében építhették át a Szent Bertalan templomot, ekkor készülhettek a szentély 2 oldalán az ikergótikus ablakok, melyet az 1992. évi felkutatás során találtak meg. 30 Valószínűleg a század második felében meghosszabbították a templomot, ekkor készülhettek az északi és déli oldalkapuk, és a déli oldalon az 1996 júliusában feltárt reneszánsz ajtókeret is, mely a templom közepén a falhoz épített toronyba vezetett. 1996. október végén a templom hajójában az északi oszlopsor vonalában egy igen régi alapfalat találtak, amely valószínűleg még az Árpád-kori, a tatárjárás előtti kis - valószínűleg fatemplom - alapja lehetett. 31 A Szécsényi család közel 100 éves birtoklása után a XV. század közepén új földesurak jelentek meg Gyöngyösön. Guti Ország Mihály, Losonci Albert, Rozgonyi család (Péter, István, János) és Báthory András. 32 A város déli részén lévő ferences kolostorba — mely a templommal együtt valószínűleg nagyon elhanyagolt állapotban lehetett - az új földesúr, Rozgonyi János, obszerváns (a rend szigorúbb ága) ferenceseket telepített . 33 A kolostort, és a templomot Rozgonyi János újította meg az 1460-70-es években, majd 1480 körül, felesége Alsólindvai Bánfi Dorottya a kolostor közelébe Szent Ferences-rendi szerzetesnőket, un. begina apácákat telepített le, ahol részükre kis zárdát és kápolnát is építtetett. 34 A ferences templom átalakítását (a szentély gótikus ablakai) is valószínű ő építette. A templom szentélyében lévő vörösmárvány síremléke ma a kolostorban van. A ferences férfi, és női kolostor megléte elősegítette Gyöngyös fejlődését, mert körülöttük a város déli részén a XV. sz. végén és a XVI. század elején új városrész alakult ki. A kolostorokat meg kellett közelíteni, ezért új utcákat kellett nyitni. A budai országútról (ma Jókai utca) a mai Vértanú, míg a Szent Bertalan templomtól keletre menő Bene utcából nyitott Páter Kis Szaléz utcákon lehetett a kolostorokhoz eljutni. 1475-ben 2 szerzetest említenek a ferences kolostorban, 35 ezen időtől 1526-ig alakulhatott ki ez a városrész a már említett 2 utca kialakításával. A középkor végén, a XVI. század elején Gyöngyös településszerkezete a következő képet mutatja: A dél felől jövő Budai országos útvonal (mely Kassán keresztül Lengyelországba vezetett) Gyöngyös területére a mai Jókai utca végénél lépett, azután kb. a mai Alkotmány 27 MOLNÁR József 1996/4 28. 28 Dezséri BACHÓ László 1944. 111. 29 Dr. VALTER Ilona régész 1993. évi jelentése a Szent Erzsébet templomban végzett kutatásáról. 30 MOLNÁR József 1993/7-8. 21. 31 Dr. Nagy Lajos apái, íelsőrészi pélbános úr közlése (Megköszönöm Dr. Nagy Lajos apát-plébános úrnak szíves közlését). 32 DRASKÓCZY István 1984. 120-128. 33 DRASKÓCZY István 1984. 112. 34 DRASKÓCZY István 1984. 112-113. 35 Dezséri BACHÓ László 1943. 101
