Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
melynek építésekor régészeti emlékeket találtak. A templom közelében pedig Prysil pincéjét említik, melyet a Szent Bertalan templom régészeti kutatásakor 1992. áprilisában az északi torony első pillérénél találtak meg. 14 Tehát az oklevélben szereplő támpontok valósak. Ez a két utca a patak keleti oldalán található. A házak valószínűleg elég távol állhattak egymástól, nem úgy mint ma, egymás mellett. A templom közelében kis tér alakult ki, ez volt a település központja, mert itt keresztezte a már említett északi-déli útvonalat a kelet-nyugati irányú un. Pásztói út. Csobánka János birtok-központja Gyöngyösön volt, várához Benére el kellett jutnia, azért a Szent Bertalan templomtól keletre lévő, a mai Szent Bertalan és Kossuth Lajos utcák útvonala kezdetleges formájában már a XIII. század végén - a XIV. század elején kialakulhatott. Erre utal az utca régi neve is: Bene. Benére vezető - utca, mely a mai Pampuk sarokig tarthatott, itt északnak fordult, és a Mérges patak mentén érte el a Bene várat. A templomtól nyugatra lévő mai Vachott Sándor - régen Tó, vagy Tót utca - útvonala már 1301-ben meglehetett, mert a Nagypatakon átkelve (kb. ott, ahol a mai híd is van) nem messze találjuk, a már említett Corpus Cristi kápolnát, mely egy szőlődomb alján épült, és körülötte a domborzathoz igazodva pár házból álló kis település volt. Az osztólevélből Gyöngyös ősének egy 4 utcás falut tételezhetünk fel a XIV. század elején, melynek közepén nagyobb térség található. Az utcák a 4 világtájnak megfelelően kereszt alakban a település közepén a templom körül találkoztak. Az északi utca - a Solymosi - vak út, mert csak a következő faluig, Sólymosig vezet, ezután pedig már a Mátra erdősége található. 1301-ben kihalt az Árpád-ház, és Anjou Károly Róbert került hatalomra. A Csobánkák a politikai helyzet változása után a hatalomért folyó küzdelemben az Abák oldalán harcoltak a király ellenében. Az 1312. június 15-i rozgonyi ütközetben Csák Máté oldalán harcoltak, ekkor esett el Csobánka Dávid. 15 A csatából menekülő lázadók egyik seregrésze Gyöngyös felé húzódott, megtámadta a települést, és az így keletkezett harc során több ember vesztette életét. 16 A Csobánkák vissza akartak térni a királyhoz, ezért Csák Máté bosszúból 1320-ban feldúlta gyöngyösi birtokaikat, és a mai Szent Bertalan templom helyén álló templomot felgyújtotta, és a sekrestyében őrzött okleveleiket elrabolta. 17 A rozgonyi csata a Csobánkák bukását jelentette, elvesztették birtokaikat. A Csobánkák birtokait, köztük Gyöngyöst, és Benét, a király hűséges hívének, a csata egyik vezérének Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta 1327. május 21-én kelt oklevelében. 18 A király ezen birtok adományozásával a Szécsényi család közel 100 évig egyedül birtokolta Gyöngyöst, és megkezdődött a település fejlődése. Szécsényi Tamás 1334. május 5-én (Pünkösdvasárnap) Károly Róbert királytól 3 birtok központjának: Szécsénynek, Gyöngyösnek, és Rimaszombatnak Buda város kiváltságait tartalmazó oklevelet szerzett. 19 A budai jog valószínűleg vásártartási jogot jelentett, Gyöngyöst fallal - mint ahogy az oklevél biztosítja - sohasem vették körül. A város közössége a város határain belüli birtokokat (szántó, szőlő, legelő stb.), és Bene pusztát közösen bírta, és saját 14 MOLNÁR József 1993.) 7-8. 23. 15 Dezséri BACHÓ László 1943. 61. 16 CSEMEGI József - Bártfai SZABÓ László 1937. 117. 17 CSEMEGI József - Bártfai SZABÓ László 1937. 117. 18 Dezséri BACHÓ László 1943. 65. 19 A.O. III. 71-76.
