Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

magyar szakos végzős hallgatóihoz is elment Egerbe, és kérte a múzeumnak azok segítségét, akik általános iskolai tanári pályájukat Gyöngyösön, vagy a járásban fogják kezdeni.

191 Az októberi forradalom közbejötte a múzeum megnyitását elhalasztotta. Nagy személyes kiállásának köszönhetően sem a forradalom, sem az azt követő megtorlás hónapjaiban a kastély épületét és a gyűjteményt a lakosság nem bántotta.

192 A városi tanács vb új elnöke, Varga Ferenc 1957 februárjában, egy rendkívüli művelődésügyi tanácskozáson július 21-re jelölte ki a múzeum és a kiállítás megnyitásának napját.

193 Májusban megérkezett a Kállai Gyula művelődési miniszter nevében kiállított új működési engedély, amely a Mátra Múzeumot tájmúzeumként, néprajzi és helytörténeti múzeumi gyűjtőkörrel ruházta fel.

194 Igazgatója Nagy Gyula lett. 1957. július 21-ét a város ünneppé emelte. Délelőtt 10 órakor az Orczy-kastélyban Varga Ferenc vb-elnök megnyitotta a múzeum átadási ünnepségét. Röviden bemutatta az 1887. május 15. utáni legfontosabb gyöngyösi múzeumalapító törekvéseket. Kiemelte: „Bár sok lelkes ember közreműködése vezetett el a mai nap eredményéig - nem felejtjük el dr. Hanák Kolos úttörő kezdeményezését... Ha valaha arany betűkkel feljegyzik a nevét, mellette Nagy Gyula neve is ott fog csillogni."

195 Ezután dr. Dobrovits Aladár, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályának vezetője megnyitotta a múzemot, és átadta Petes István járási és Varga Ferenc városi vb-elnöknek. Az emeleti első teremben a Mátra növény- és állatvilága, továbbá a vidék természeti kincsei kaptak helyet. A másodikban háziipari és üzemi termékek, valamint az ősi foglalkozások emlékei sorakoztak. A harmadikban a környék népi építkezésének, Gyöngyös múltjának emlékei és egy 19. század végi palócszobának a berendezési tárgyai tárultak a látogatók elé. A negyedik teremben a környék népviselete, az ötödikben szőlészetének, borászatának gyűjteménye volt. 1957 a gyöngyösi múzeumi törekvéseket végképp révbe vitte. Szerencsésen találkozott Nagy Gyula terve és a tanácselnökök „szocialista tartalmú múzeumfejlesztő politikája", amelyben Nagy Gyula jóvoltából - indulása pillanatától a szocialista helyett a népi valósult meg. Már induláskor túllépett a járás és a Mátravidék vonzáskörén, és országos hírű múzeummá vált. Nagy a kastélyépület átvételével példát mutatott a város műemlék épületeinek közhasznú megóvásában. Megmutatta, hogyan lehet a vezetők múzeumellenes szemléletét idővel múzeumpártolóvá változtatni. Vállalta a gyűjtés-kiállítás-feldolgozás-megóvás felelősségteljes munkáját, és a múzeumot tudományos műhellyé változtatta. A megye második múzeumává emelte. ...Négy évtized eredményei igazolják - érdemes volt! 191 NAGY Gyula közlése és e sorok írójának visszaemlékezése 192 Mátravidék, 1956. nov. 24., 2. Mi lesz a Mátra Múzeummal? 193 NAGY Gyula közlése. Az ügyek közvetlen intézésével Koncz László tanárt, a művelődési csoport vezetőjét bízta meg a tanács vb elnöke. Továbbá: Új Úton, 1957. febr. 24., 5. Múzeum: Önerőből 194 NAGY Gyula közlése 195 MM HA, 98. sz. Varga Ferenc: Megnyitó. 1957. júl. 21. Uo. dr. Bobrovits Aladár és Petes István beszéde