Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
Guba 1943 karácsonyán a ferences Katolikus Kultúrházban „Engesztelő emlékkiállítást" rendezett az egyházi múzeum kegytárgyaiból, hogy a második világháború mielőbb befejeződjön. 1944. január 2-án pedig a városi múzeum anyagából nyílt „Történelmi emlékeink" címmel kiállítás. 141 Guba Pál a pusztító front közeledtére 1944. október 31-én este megáldotta a Kálvária-épület és a Rossz-templom gyűjteményeit, és lepecsételte az ajtóit. Az ajtókra táblát tett, rajta ,,A front miatt átmenetileg zárva!" felirattal. Ezt a táblát a Nagy-templom egyházi múzeumának 1750-ből származó, 10 q-ás ajtóján is elhelyezte. Ezután a városi múzeum kiállítási termeinek anyagát a városháza alagsorának két termébe zsúfolta, és november első napjaiban dr. Makrányi Gyula polgármesterrel lezáratta. A ferences kolostor északi és keleti szárnyának 14 termében elhelyezett rendi gyűjteményét (közötte a trianoni országcsonkításkor elvett erdélyi területek rendházaiból átmentett emlékanyagot), valamint a félezeréves könyvtárat és levéltárat november elején P. Ányos és P. Fülöp lezárta. Szintén azokban a napokban a nagyon beteg Monostoiy Adorján, felsővárosi prépost-plébános a Nagy-templom benti, déli lépcsősora alatt titokban elásatta a karzati egyházi múzeum teljes kincstárát. 142 A városi levéltárat dr. Makrányi november 10-én hátra, azaz „nyugatra telepítette" néhány, 1848/1849-es, 1896-os, 1917-es és első világháborús emléktárggyal. Az iratok egy része Gyöngyös és Szirák (Nógrád megye) között megsemmisült. Más részét dr. Soós Imre egri levéltáros 1945-ben megtalálta, és megmentette. Az emléktárgyak az említett útvonalon „elvesztek". 143 „A gyöngyösi múzeumok és gyűjtemények léte még soha nem volt olyan bizonytalan és annyira veszélyeztetett, mint a front napjaiban. A lét, vagy nem lét vált ezek sorskérdésévé. Úgy, mint az embereknek, a gyöngyösi lakosoknak az élete. Csakhogy az emberek elmenekülhettek a Mátrába, vagy elbújhattak a pincékben, a múzeumi gyűjtemények, levéltárak, könyvtárak védtelenül maradtak" - amint arról egy hivatalos beszámolóból olvashatunk. 144 1944 őszén és telén úgy tűnt - a számos törekvésnek és segítőnek köszönhetően mégis szép eredményeket elért múzeumokat, gyűjteményeket egyetlen fuvallattal megsemmisíti a front. Nem így történt. Sem a megszálló német, sem a felszabadító-megszálló szovjet katonaság nem pusztította a múzeumokat. A helyi lakosság volt az, amely a Nagy-templomi és Rossz-templomi, továbbá a ferences kolostori gyűjtemény kivételével minden múzeumi gyűjteményt feldúlt: A Kálvária termeit és azok anyagát, a városháza múzeumi termeit, az Ipartestület és a Kaszinó gyűjteményét, sőt a gimnázium épületében őrzött, hajdani megyei tanszermúzeumanyagának jelentős részét is szétzúzta, illetve széthordta. A HMGE, NÜRE, Gazdakör és más szervezet, egyesület nemesfémből álló érem-, plakett- és serleggyűjreménye a „proletárok" tulajdona lett, azaz, aki csak érte, fosztogatta. „Noha a front még novemberben végigsöpört Gyöngyösön, 1945 elején a múzeumi, vagy gyűjteményi épületek belül úgy néztek ki, mintha éppen akkor fejeződött volna be a háború." 145 141 1944. jan. 5. Történelmi emlékeink kiállítás és RIGÓ András közlése. A városi múzeumra 1.: Heves Megyei Levéltár Gyöngyös Város Levéltára, V-173/61. 1943/1944 142 RIGÓ András közlése. A kincsek elrejtésére és megtalálására vö.:Képes 7, 1986. nov. L, 28-29. Besze Imre: Kincs a lépcső alatt 143 SOÓS Imre 1963. 1. és SOÓS közlése 144 GYVT V. B. I., Barna-féle gy., 1945/1946, a Háborús károk c. összesítés, 1946. december 10., 1-4. Kimutatás és l-l I. Szöveges elemzés gépírt eredeti anyaga 145 RIGÓ András közlése
