Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
Bár a múzeum (=Mátra Múzeum) teljes anyaga tovább is a Kálvária épületében maradt, a dr. Puky-Guba-lépés jogilag új gyűjteménynek - Gyöngyös Megyei Város Múzeumának megalapítását jelentette. 120 Ennek a két kiállító szobának, az alagsorban levő két teremben és az udvaron álló egyik barakban berendezett gyűjteményi raktárnak a múzeumi őre Guba, 1931/1932 telétől Forgács Ferenc gimn. tanár lett. 1930 telén Guba a tíz évvel korábbi tervének megfelelően most újabb emlékiratot terjesztett a polgármesterhez. Ezúttal az egyházi múzeumot már nem a Rossz-templomban és a mellette levő volt menházi épületben, hanem vagy a Szent Korona-házban, vagy a Nagytemplom emeleti részén akarta kiakakítani. (A Rossz-templomban már csak a szoborgyűjtemény maradt volna, ahogyan Guba nevezte, a szobor múzeum.) Igaz, Guba elképzelése most kizáróan egyházi vonatkozású volt, de ezzel az emlékirattal el akarta kerülni a város ellenvetését mondván, indokolt a polgári jellegű városi múzeum mellett az egyházi városi múzeum léte is. Dr. Puky megerősítve Magnin Adorján felsővárosi róm. katolikus plébános állásfoglalását, a Nagy-templomi hellyel értett egyet, hiszen a Szent Korona-házi elhelyezése (akkor az emeletén még irodahelyiségek voltak) a plébániára jelentős anyagi megterhelést rótt volna. 121 Guba terve szinte azonnal valóra vált. A Gyöngyösi Városi Egyházi Múzeum dr. Szmrecsányi Lajos érsek által jóváhagyott nyitási engedélyét az egri érseki egyházmegyei hivatal 1930. december 18-án át is adta Gubának. Ez egyben a főtisztelendő piarista tanár múzeumőri megbízását is jelentette, aki még a télen hozzáfoghatott a Nagy-templomi múzeum kialakításához. 122 Guba Pál, miközben tovább szervezte az egyházi múzeumot, a világi tárgyú emlékanyagot is gyűjtötte, és segítette Forgácsot a városi múzeum bővítésében. Jellemző Guba ügyszeretetére, amikor Forgács felmentését kérte a városi múzeum éléről, a polgármester 1932. január 1-ji hatállyal ügyvezető igazgatóvá nevezte ki, aki ezt a posztot is ingyen látta el. A gazdasági válság éveiben fizetésképtelenné vált város még tiszteletdíjat sem adott Gubának. 123 Miután 1931-ben létrejött a városi múzeum, Guba a múzeumalapító bizottság tagjaiból és múzeumbarátokból megszervezte a Gyöngyösi Múzeumi Társasági Kört. (Tiszteletbeli elnöke ,,a város hálás köszönetének kifejezéseként" dr. Puky Árpád polgármester lett. 124 (A kör tagjai 1932. május 18-án megrendezték a Magyar Könyvnap gyöngyösi ünnepségét, amelynek résztvevői megtekintették a városházi múzeumi kiállító teremben a Gyöngyös és a magyar irodalom címmel rendezett kiállítást. 125 Guba a következő hónapban Kérelem a város közönségéhez! címmel röpcédulán ismertette múzeumbővítési törekvéseit. 126 1934 tavaszán a mecénások adakozása nyomán a Nagy-templomi múzeum építési munkálatait a plébánia ismét folytathatta. Május 5-én délelőtt meg is nyílhatott a várossá nyilvánítás 600. évfordulója tiszteletére rendezett egyháztörténeti kiállítás, délután meg a városházán rendezett helytörténeti emlékkiállítás. Ma már megfejthetetlen, a két kiállítást miért csak zárt körben rendezték meg. (Tény, Gyöngyösön a látványos emlékünnepségeket, a 600. évforduló megemlékezéseit 1937-ben tartották meg.) 120 MOLNÁR József 1969. 20. 121 MOLNÁR József 1969. 20. 122 Uo. MOLNÁR hivatkozik a GYF RKP I., Karzati gyűjtemény levelezési részlegére. Az érseki engedély ott. 123 MOLNÁR József 1969. 20. 124 MOLNÁR József 1969. 20. 125 MOLNÁR József 1969. 20. és Mátravidéki Hírlap, 1932. júl. 2., 2. 126 Mátravidéki Hírlap, 1932. júl. 2., 2. is közölte a szöveget. Továbbá Gyöngyösi Újvilág, 1932. júl. 3., 1. Guba Pál városi képviselő, ny. piarista tanár a megalapítandó gyöngyösi múzeum igazgatója.
