Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

Ma már tisztán látjuk, éppen dr. Puky volt az, aki minden alkalmat felhasznált arra, hogy támogatást szerezzen a múzeum elhelyezésére. A polgármesterek 1923-1928 közötti országos találkozóin rendre előtárta a város újjáépítési gondjait, a középületek nyomasztó hiányát, ami a közművelődési intézmények, közöttük a múzeum működésének is gátját állta.

106 Sajnos, a polgármester országos segítséget nem kapott. A „patópáloskodásnak"

107 elemi iskolai tanítók (4), polgári iskolai, felső mezőgazdasági és gimnáziumi tanárok (16), ügyvédek, orvosok, újságírók (9) vetettek véget azzal, hogy március 15-én múzeumalapító bizottságot létesítettek. Jegyzőkönyvben rögzítették, pénzt gyűjtenek, hogy előteremtsék a múzeum felépítéséhez szükséges pénzt. Amikor e tervet a gazdakör és az ipartestület vezetői megismerték, csatlakoztak a kezdeményezéshez. A kereskedők, szállodások Baán Zsigmond, az iparosok Smóling László, a gazdaköriek Benei János vezetésével pénzadományaik mellett tárgyi segítségüket is felajánlották. Az utóbbival az épület bebútorozását, a kiállítótermek berendezését vállalták. Az április 15-i közös megbeszélésük legfontosabb tétele: A leendő múzeumot az 1917. évi Warga-féle háromemeletes építmény terve szerint a város széle helyett a gimnázium szomszédságában javasolták felépíteni.

108 Minderről a polgármestert is értesítették. Közben a múzeumalapító bizottság újságcikkben népszerűsítette a múzeum ügyének mielőbbi megoldását: „Gyöngyösnek... lenne egy olyan kultúrintézménye, amelyet büszkén mutathatna az idegennek, és tanulás céljából a serdülő ifjúságnak."

109 Figyelmet érdemlő felhívását (ismét városi múzeumot akart létesíteni a bizottság!) a Gyöngyösi Városi Múzeum választott jelmondatával zárták: ,,A múlt dicsősége felejteti a jelen sivárságát, és jobb jövőre serkent."

110 A múzeumalapító bizottság elnöke, Erdős Tivadar, gimnáziumi igazgató az 1928. december 18-i megbeszélésen ismertette a bankok, kft-k, rt-k, uradalmak múzeumi pénzfelajánlását és a lakossági megajánlást, amely a vártnál kevesebb lett. Erdős bejelentése, illetve a befolyt összeg lehűtötte a reménykedőket, mert az akkori számítások szerint legalább százezer pengőre lett volna szüksége a városnak, hogy a „Gyöngyös a közművelődésnek" feliratú palota építkezését elkezdje. A hangulatot tovább rontotta az, amikor a tanácskozás egyik résztvevője felmutatta annak az egri közlönynek a legfrissebb számát, amely beszámolt a líceum múzemában folyó munkákról."

1 Bejelentése indulatos jelenetet váltott ki, és mondták a magukét: - Az egriek becsülendők a múzeumukért! - Csak mi, gyöngyösiek tétovázunk múzeumunk ügyében! - Nekünk nincs Mária Terézia cipellője, Széchenyi István kalapja, Vörösmarty Mihály tintatartója mint az egrieknek. Ellenben van tatár nyilunk; török ágyúgolyónk, amely Koháry István karját letépte Eger felszabadításakor; a napóleoni csatákban zsákmányolt ellenséges zászlónk és fegyverünk; Gyöngyös 1848-as és 1896-os zászlója; a Nagy-templom legutóbbi tűzvészben megolvadt harangjainak csepp-tömbjei; világháborús hőseink kitüntetései. És mégsem visszük semmire!"

2 106 HONTERT Rezső 1964. 6. 107 Gyöngyösi Lapok, 1928. ápr. 7., 2. Állítsuk vissza a városi múzeumot! Az ügy különlegessége, addig sem volt önálló városi múzeum Gyöngyösön. 108 GYVT V. B. I., MO, az 1849-1950. évi közművelődési gyűjtemény. Múzeumügy, az 1928. évi feljegyzések és HONTERT Rezső 1964. 13. 109 Gyöngyösi Lapok, 1928. ápr. 7., 2. 110 Gyöngyösi Lapok, 1928. ápr. 7., 2. 111 Egri Egyházmegyei Közlöny, 1928. dec. 15., 1-2. Látogatás az egri érseki líceum múzeumában 112 MM HA Múzeumi különgyűjtemény, a dec. 18-i tanácskozás eredeti gépelt példánya, 2.