Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
Most azért is támogatta a múzeumalapítás ügyét, mert az nem egyetlen település, hanem az egész vármegye érdekében állt. Jó érzékkel éppen gyöngyösi tanárt, az ipar- és kereskedelmi iskola igazgatóját, Demjanovich Teodort ( a Mátra Múzeum lelkes pártfogóját) azzal sikerült megnyernie, hogy felkérte a leendő tanszermúzeum vezetésére. Ám ezúttal nemcsak a tanügyi kérdéseket, hanem a Mátra Múzeum általános törekvéseit is egyeztetni kellett. A tárgyalások elején csak a helyiségről egyezkedtek, majd a két múzeum összekapcsolásának lehetőségéről, végül - az ME kezdeti ellenállásán túllépve a Mátra Múzeum beolvadásáról. Ehhez az utat az ME elnöke, Hanák Kolos egyengette. 52 A tanszermúzeumi előkészítő bizottság 1894. december 12-i, 15/894. sz. átiratára (Hanák sugallatára) az ME 1895. február 2-i rendes évi közgyűlése és Gyöngyös város február 3-i képviseleti rendes közgyűlése is kedvezően válaszolt: „(E) terv keresztülviteléhez egyletünk készséggel járul hozzá." 53 Az ME feltehetően azért mondott le múzeumáról, mert nem kapott garanciát az eredményes működéshez. A múzeum tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak „gyönyörű munkája mellett ott van szemben a városnak és vidékének közönye" - amint azt Balogh polgármesternek az ME alelnöke jelentette. 54 Ennek ellenére egy év elmúltával mind az ME, mind a múzeum befolyásos férfíainak véleménye megváltozott; Most már ellenezték a Mátra Múzeum beolvadását a létesülő tanszermúzeumba. Az 1896. február 15-i rendes évi közgyűlésen a következő változatok kerültek elő: 1. Hanák Kolos, az ME és a Mátra Múzeum alapítója helyesel minden olyan tervet, amely a városban múzeummal számol. Mivel a Mátra Múzeum működése vitatott, el kell fogadni a tanszermúzeum ajánlatát a két múzeum összekapcsolásáról. 2. Adler Zsigmond városi tanácsos csak úgy hajlandó a Mátra Múzeumot átengedni, ha az a tanszennúzeumban megtartja önállóságát. 3. Ulmanek Gyula gimnáziumi tanár az ME részének tekinti a múzeumot, ezért elveti az átadását. A többi vélemény az előző három különféle változata volt. Előterjesztésüket élénk vita követte, amelyet Demjanovich igazgató, a tanszermúzeumi előkészítő bizottság elnöke azzal a nyilatkozattal zárt, hogy a Mátra Múzeumot külön osztályként (=részlegként) fogják kezelni a tanszermúzeumban, tehát megmarad önállósága. 55 Végül is az 1896. május 20-án létrejött szerződés értelmében a Heves Megyei Tanszennúzeumba beolvadt a Mátra Múzeum. Az utóbbi minden gyűjteményi tárgyát ( a könyveket is) MM jelzettel közös leltárba vették. A múzeum addigi hivatalos körbélyegzője immár szintén múzeumi tárgy lett. Ezentúl Káplány, aki 1895. december 27-től ismét a múzeum vezetője volt és Ulmanek képviselte a már csak nevében létező intézményt a tanszermúzeum szervezeti keretében. 1896. május 20-án Balogh Gyula, Gyöngyös polgármestere és Halász Ferenc VKMalosztályvezető ünnepélyesen megnyitotta a Norma-iskola oszlopcsarnok termében a Heves Megyei Tanszermúzeumot. (Az épület négy termében már egy évvel korábban megszűnt a tanítás, ezért kapott helyet itt, nem pedig a Vaskorona épületében. A szomszédos gimnáziumból is átköltöztették a nagy múltú iskolai gyűjteményt.) 36 52 Hevesmegyei Lapok, 1894. dec. 16., 3. Továbbá MOLNÁR József 1969/1., 9. és Sándor László 1962, 14. 53 Turisták Lapja, 1895. jan.-febr., 38. Mátra Osztály 54 GYVT V. B. I., MO, az 1950-1955. évi közművelődési gyűjtemény, az 1955. évi kulturális összesítés, Bevezető. Hivatkozással az egykorú ME jelentésre. 55 A vitára vö.: SÁNDOR László 1962. 9. Továbbá Turisták Lapja, 1896. jan.-febr., 34-35. A Mátra Osztály és Gyöngyösi Lapok, 1896. febr. 22., 2. A Mátra Egylet közgyűlése, valamint DEMJANOVICH Teodor 1903. III IV., úgyszintén Egri Híradó, 1896. jan. 4., 5-6. 56 RIGÓ András közlése RIGÓ Alajos alapján
