Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
kodási gyűjtemény" szervezése is „gyanús politicai tettnek" minősült, ezért 1861-ben a HMGE statisztikai osztálya abbahagyta az előkészületeket. 21 I. Az 1867-1919 közötti törekvések A kiegyezés évétől Gyöngyös gazdasága és társadalma is a tőkés fejlődés útjára térhetett. 1867-1873 között egymás után létesültek a pénzügyi, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi vállalatok, társaságok, valamint a művelődésügyi és társadalmi szervezetek. Kialakultak a múzeumalapítás és fenntartás tárgyi és személyi feltételei. Láthatóan gyarapodott annak a kis-, közép- és nagypolgárságnak a száma és társadalmi befolyása, amely részint mint mecénás, részint passzív befogadó, részint aktív közreműködő szerepet vállalt a város művelődési életében. E polgári rétegek elsőként váltak a múzeumügy patrónusaivá. Az itteni múzeumalapító törekvésekben is felismerhetők a részben egyéni, részben testületi jellegű kezdeményezések - a múzeumok közgyűjteményi jellege, a lakosságnak is hozzáférhető nyilvános, intézményi működés. Ösztönzői, megalapozói és fenntartói gimnáziumi és polgári iskolai tanárok, papok, jogászok, mezőgazdászok, akiket egyéni tudásvágy, kuriózumkedvelés, valamint gyűjtőszenvedély mozgatott. Meghatározó tudományos és esztétikai szempont volt a bemutatás a nyilvánosságnak — a tudományos feldolgozás, tanulmányozás az autodidakta úton szakemberekké vált kutatóknak. 22 1867 után több, egymást váltó kezdeményezést ismerünk. Időrendben 1867-1874 között az első, 1874-1886 között a második, 1886-1919 között a harmadik múzeumalapítási kísérlet tanúi lehetünk. 23 Az 1867-1874 közötti időszak első alapítási kísérlete a Gyöngyös Városi Musealis Gyűjtőtár létesítése volt. Az ötlet Főkövy Antal polgármestertől eredt, aki a múzeum gyűjteményét a fellelhető anyagokon kívül közadakozással akarta előteremteni, ezért gyfíjtőíveket tett közzé. A Tárgyi gyűjtő levélre (=előjegyzési ív) a gyűjtőtárnak szánt muzeális tárgyak megnevezését, az adakozó nevét és lakóhelyét jegyezték fel. 24 Nemcsak az előjegyzési ív, hanem a leendő elnökség személyi összetétele, a gyűjtemény helyének megválasztása és az alapító levél megszövegezése is mutatta a szándék komolyságát. Ügye élénk érdeklődést keltett a lakosság körében, mert többen még javaslatokkal is előálltak. A leggyakoribb, vagy legáltalánosabb javaslat az volt, hogy a leendő gyűjtőtár „kiemelten őrizze, és mutassa be utóbbi szabadságharcunk fényes emlékét". 25 A múzeum szervezése nemcsak elindult, hanem a nyitás napját is kitűzték 1868. március 15-re. A nyitás tervezett napja elárulja, a múzeumban az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékanyaga döntő helyet kapott volna. Ma már kideríthetetlen, hogy a város 1867 utáni első múzeumalapítási törekvése miért nem járt sikerrel. Főkövy polgármester 1872-ben újból napirendre tűzte a múzeumügyet. Az abban az évben Deák-párti programmal Gyöngyös országgyűlési képviselőjévé választott Pulszky Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának segítését kérte a városi múzeum 21 MOLNÁR József - Alapszabály, 4. 22 LEDERER Emma 1957/1964 és MOLNÁR József 1969/1., 14. 23 A továbbiakban bővíteni az 1984-ben közzétett idevágó ismereteket! 24 MOLNÁR József 1969/1. 9. A leendő múzeum javára adakozók közül Főkövy Antal polgármestert, Horner (Vezekényi) István orvost és Visontai Kovács László birtokost említjük. 25 MOLNÁR József 1969/1. 9.
