Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)
királynő megörökítésére, akik 1917. május 23-án meglátogatták a tűzvész sújtotta várost. 42 Az újjáépített istenházát 1922. október 22-én Szmrecsányi Lajos érsek szentelte fel. 43 Ugyancsak Bozsik plébános irányította mint egyházi elnök a a szintén a tűzvész áldozatává lett Katolikus Legényegylet újjáépítését, amely 1921 végén fejeződött be. 44 Nagy érdemeket szerzett a város iskolahálózatának fejlesztésében. 1921-ben megnyitották az általa tervezett római katolikus polgári fiúiskolát 45 , 1925-ben pedig a római katolikus felsőkereskedelmi iskolát, amely az ország egyetlen ilyen jellegű katolikus intézménye volt. 46 Mint már nemzetgyűlési képviselői működésének tárgyalásakor érintettem, nem idegenkedett a gazdasági kérdésektől sem. Évekig elnöke volt az 1917-ben általa megszervezett Hangyaszövetkezetnek, valamint a Hitelszövetkezetnek is. Nevéhez fűződik a Gazdakör létrehozása. 47 1919 őszén tagjává választotta a gyöngyösi kőszéntelep tanulmányozására kitűzött bizottság, s részt vett e testület jelentésének megszövegezésében is, amelyben az olvasható, hogy "Legjobban felhasználhatónak látszik a lignit egy hatalmas elektromos centrale létesítésének szerepében. " 48 Az ekkor megálmodott erőmű, mint közismert, csak az 1970-es években valósult meg. Bozsik Pál nagyívű lelkipásztori és politikai pályafutása 1932 elején megtört. Február 25-én lemondott állásáról, bár már ekkor címzetes prépost és patai főesperes volt. Lemondásának okát pontosan máig sem tudjuk. A korabeli sajtóból az derül ki, hogy az érseki udvarban hitelt adtak egy vele kapcsolatos Gyöngyösön keletkezett pletykának. Amikor ezért az érsek Egerbe idézte és felelősségre vonta, a következőket válaszolta főpásztorának: ,,Papi becsületemre jelentem ki Exellenciádnak, hogy én azt a bizonyos kijelentést nem tettem meg. De kijelentem, hogy valami kis hitelt adnának is az engem vádlóknak, lemondok méltóságomról, a plébániáról és kilépek a főegyházmegye kötelékéből. " Ezt követően a Főegyházmegyei Hivataltól a következő lakonikus szövegű levelet kapta: "Az Érsek Ur Őkegyelmessége a lemondást elfogadja." 49 II. A remetekertvárosi plébános Bozsik Pál Gyöngyösről való távozása után Budapest II. kerületébe, az 1920-as évek elejétől fokozatosan kiépülő Remetekertvárosba költözött, amely akkor a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozott. Ugyanis ígéretének híven megaláztatása miatt kilépett az egri egyházmegye kötelékéből, s Shwoy Lajos püspök átvette egyházmegyéjébe. A plébános távozásakor olyan hírek is szárnyrakeltek, hogy egy szaléniázus kolostorba kíván vonulni. Ez azonban nem bizonyítható. Amikor Bozsik Pál Remetekertvárosban telepedett le, ott még 42 EÉL. A gyöngyösi felsővárosi plébánia iratai. Dezső Lajos városi mérnök jelentése a képviselőtestületnek. Gyöngyös, 1922. jan. 13.; 339/1922. - Bozsik Pál levele az érseknek. Gyöngyös, 1922. jan. 17.; 5282/1921. - Új Ember, 1990. aug. 19. 43 NAGY Lajos 1992. 25. 44 EÉL. A gyöngyösi felsővárosi plébánia iratai. Bozsik Pál levele az érseknek. Gyöngyös, 1921. nov. 3. 45 NAGY Lajos 1992. 25. 46 EÉL. A gyöngyösi felsővárosi plébánia iratai. Bozsik Pál levele a Főegyházmegyei Hivatalnak. Gyöngyös, 1925. jún. 22.; 2800/1925. 47 Parlamenti Almanach 1922-1924. Bp. 1922. 13. 48 EÉL. A gyöngyösi felsővárosi plébánia iratai. A gyöngyösi kőszéntelep tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése a városi képviselőtestületnek. - Javaslat a lignittelepek hasznosítására. Gyöngyös, 1919. okt. 24. (Nyomtatvány) 49 Gyöngyösi Lapok, 1932. márc. 5.
