Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig
Chólim egylet, valamint létezett Maszkil el Dol egylet is a városban. Sikeres volt a Székely Jenő vezette Szandekoosz egylet, mely komasági segélyt folyósított a rászorulóknak, míg évtizedes állandósággal és következetességgel fejlődött a Nőegylet Schönfeld Mórné, valamint a Betegsegélyező Nőegylet Barna Sándorné irányításával. 56 Az igazán jelentős feladat az 1929-30-ban épített új templom megvalósítása volt. Ez annál is inkább jelentős fegyvertény, mert Magyarországon az első világháború után szinte teljesen szünetelt a zsinagóga-építés. Az 1929-ben kiírt pályázatot ismert tervezők - Baumhorn Lipót és Somogyi György műépítészek - eklektikus tervei nyerték meg. 57 Ezen tervek alapján készült el az új imaház, a ma is álló, centrális, kupolás városképi jelentőségű épület, (mai Főnix Araház) 58 Az új zsinagóga Magyarország második legnagyobb vidéki zsinagógája. Méretében és építészeti megoldásaiban is a szegedire és a szolnokira emlékeztet, melyekkel közös a tervezője. A nagy méret épp az egyik legfontosabb jellemzője a késő eklektikus épületeknek. Megépítésükkel a vidéki városokban sokszor léptékaránytalanságot idéztek elő. Emiatt néhányat a megmaradtak közül le is bontottak. (Ennek esett áldozatul például az egri zsinagóga is.) A gyöngyösi késő eklektikus épület is hatalmas méreteivel tüntet. Mint Baumhorn minden épületét, ezt is a túlzott méretek, mozgalmas tömegalakítások jellemzik. Az épület legnagyobb szélessége 27,70 m, hossza 36,80 m. A zsinagógai tér középpontja a négy irányba bővülő, lényegében görögkereszt alaprajzú tér középpontja fölé szerkesztett kupolával fedett négyzet. A női karzatok ezekben a térbővületekben kaptak helyet. 59 Napjainkra ez a nagyméretű épület a léptékében megváltozott és városrendezéssel kiegyensúlyozott környezetében előnyösebb hatású, mint megépítése idején lehetett. Az új templom felépültével tehermentesített pótimaházat 1930 és 1942 között Izraelita Kultúrházként használták, majd 1942-ben megvásárolta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, mely intézet 1943-tól működtette benne a Mátra Filmszínházat. 60 A világháború alatt és közvetlen utána Galicziából betelepült néhány család inkább az ortodox irányzatot erősítette, de nem módosult arányuk a városi zsidóságon belül. A megközelítőleg 10%-os részarányú Ort. Hitközség főrabbija Jungreisz Antal volt, elnöke Berkovits Soma, alelnöke Róth Mór, gondnok Jakobovits Salamon. A szombattartó iparos tagok között találtatott 2 asztalos, 3 bazáros, 2 bádogos, 1 bodegás, 7 borkereskedő, 6 bőrkereskedő, 1 cipőkereskedő, 1 cukorkereskedő, 1 pántlikás, 1 ecetgyáros, 2 fakereskedő, 1 festékárú, 12 fűszer- és vegyeskereskedő, 3 gabonakereskedő, 1 kefekötő, 1 kocsigyártó, 1 korcsmáros, 1 mészáros, 1 órás, 1 petróleumárus, 1 pék, 18 rőfös, 1 rövidárus, 4 ruhakereskedő 1 sörös, 11 szatócs, 1 szobafestő 2 terménykereskedő, 1 üveges, 2 üvegárú, 2 vaskereskedő és 1 ócskás. 61 Föltűnő, hogy kevés körükben az értelmiségi. A Status Quo hitközség tagságának összetétele jóval heterogénabb volt, s a vezetése bizonyos „hagyománytiszteletet" tükröz. A főrabbi 1897-től Feigl L. H. (1937-ben ünnepelte 40 éves főpapi jubileumát, Auschwitzban halt mártírhalált) Míg a XLX. században szinte minden tisztséget a Hirschl család töltött be, addig a XX. század első felében megnőtt 56 ÚJVÁRI Péter 1929. 331. 57 A kiírásra 4 pályázat érkezett, melyek elbírálását jónevü szakemberekből álló bíráló bizottság végezte Wargha László kormányfőtanácsos, Kiss Géza valamint Havas Géza építészek vezetésével. Gyöngyösi Lapok 1929. március 16. /50. évf. 10. sz./ 2.old. Az izraelita templom építése 58 GYIHI Ikt. Ir. 10. Lukács Lipót (építő) szerződése, 35. Építési engedély, stb. 59 GAZDA Anikó 1989. 154. 60 GYIHI Ikt. Ír. 79.. 97. 61 Szombat-Almanach az 5688. évre (1927-28.) 197-198.
