Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

5. kép A gyöngyösi zsinagóga a tűzvész után, 1917. Reprodukció Lónyainé Nagy Éva A háború a hátországra is óriási terheket rótt, s ebből sem vonták ki magukat a gyöngyösi zsidók. A Chewra Kadischa (Szentegylet) például kórházat létesített az alsóvárosi elemi állami iskola tantermeiben a háború sebesültjei részére. Az összes ágyat Rusz Jakab adományozta, a többi fölszerelést pedig adakozás útján a zsidóság gyűjtötte össze. Az intézmény fennállása alatt 256 sebesültet ápolt - vallási felekezettől teljesen függetlenül -, s csak 1915. szeptember 2-án zárták be a Zsidó Hadikórházat, amikor a hadszíntér távolsága miatt egyszerűen kevés sebesült jutott Gyöngyösre.

29 A hitközségek és a jótékonysági intézmények segítőakcióikat sem felekezeti alapon szervezték. Az akkori hozzáállásukról a Gyöngyösi hősök aranykönyvében azt írták: ,,A magyar nemzet sohasem tudja eléggé meghálálni a világháborúban részt vett hőseinek áldozatait! "

30 A háború első esztendejének osztatlan lelkesedése elenyészett. 1915-re szétfoszlott a gyors győzelem reménye, s kiderült hogy a gazdaság nincs kellően fölkészülve a hosszan elhúzódó háborúra. Az infláció, az élelmiszer-ellátás nehézségei, a jegyrendszer bevezetése a közember elnyomorodásával járt együtt. A háborús nehézségek pedig koncentráltan felszínre hozták a lappangó társadalmi problémákat. Tény, hogy a hadiszállítók meggazdagodtak a háborún, a hadikonjunktúra rendkívüli profitot eredményezett, de nemcsak a zsidó származásúaknak. A bűnbakkeresés ősi mechanizmusa azonban elindult. Ok és okozat sok29 JAKAB Jenő 1943. 13. 30 Gyöngyösi hősök 1927. 97