Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

A gyöngyösi zsidóság jelentős része már a múlt században a magyarosodás útjára lépett. Ezzel a sikeres gazdasági előretörést a társadalmi érintkezés szintjén is próbálta erősíteni. Az asszimiláció érdekes kérdése, hogy a zsidó polgárság nehezen tudott magának "követendő példát" találni kialakulatlan városi polgárság híján, így Gyöngyösön is vezető rétegük leginkább a magyar dzsentrihez próbált hasonulni, néhány igazán vagyonos család pedig a magyar arisztokráciához. 20 Aránylag elenyésző volt a városban a más vallásra áttérő izraeliták száma. Az első világháborúig a Felsővárosi Plébánián 18, az Alsóvárosban 6, a reformátusoknál szintén 6 áttérés nyomát őrzik az anyakönyvek. 21 Ezen áttérések legtöbbje is házasságkötéssel kapcso­latos. Az első világháborúig 1895-től a gyöngyösi anyakönyvekben 15 keresztény-zsidó vegyes házasságot őriznek. 22 A névmagyarosítási hullám már a kiegyezés után elindult, de leginkább a zsidóság felsőbb rétegét érintette. Általában igyekeztek hangzatos magyar neveket felvenni, melyek hangzása vagy legalább kezdőbetűje megegyezett az eredetivel. Mindenképp jobb érvényesülést, sik­eresebb társadalmi beilleszkedést jelentett egy magyaros név. 23 Nemcsak neveikben, de nyelvükben is magyarosodtak. A századfordulón már skandalum számba megy, ha a zsinagógában nem magyar a prédikáció nyelve. Hetekig foglalkoztak azzal az üggyel a helyi újságok, hogy 1897-ben a zsidó újév napján egy ideiglenes rabbi németül is prédikált. Ez olyan fokú vád volt, hogy a hitközség előjáróságának már másnap össze kellett ülni az ügy „tisztázására". 24 Elmaradoztak a jellegzetes zsidó szokások, hagyományok. A vallás egyes elemeit kezdték levetkezni, azonosulni a többséggel, felvenni szokásaikat. Megütközve írta az újság, hogy az úgynevezett hosszú napon például harminc-negyven zsidó is elment vendéglőkbe étkezni, ami pedig súlyos megsértése a vallási előírásoknak. 25 Az asszimilációs igény feltétlen megmutatkozott tehát a városi zsidók körében. A nyelvi magyarosodás, sőt a névmagyarosítás gyorsuló üteme még a szegényebb rétegek körében is kimutatható. Köszönhető ez egyébként a népoktatás korabeli rendszerének is, mely egyértelműen a zsidóság magyarosodásának elsődleges csatornája volt. A beilleszkedés problematikájának középpontjában ismét a status quo - orthodox szem­benállással találkozunk. A beolvadásra kész rétegek és a továbbra is elzárkózók közötti városi arányt jól mutatja megoszlásuk 90% - 10% volta. Az asszimiláció sikere azonban koránt sem csak a beilleszkedni vágyók szándékán és lépésein múlik. Legalább ennyire meghatározó a befogadó közeg hozzáállása. Maga az a tény, hogy a zsidóság a városi számarányához képest lényegesen döntőbb létszámban kapcsolódott a polgársághoz, az iparhoz és kereskedelemhez, szabad pályákhoz, időnként visszájára fordult. Ezek a rétegek egzisztenciálisan bizonytalan helyzetbe kerültek, hisz a 20 Nemesi rangra Magyarországon kb. 280 zsidó családot emeltek. Térségünkben legismertebb a báró Hatvany-Deutsch család volt. Gyöngyösiek közül Tévén Zsigmond dévényi előnévvel nyert nemességet 1912. június 20-án, valamint a gyöngyösi születésű tábornok, lovag Schweitzer Ede. ÚJVÁRI Péter 1929. 331. 21 MM. TA. Gyöngyösi anyakönyvek (mikrofilmen) 22 1897-ben került sor Gyöngyösön az első keresztény-zsidó házasságra. A keresztény államvasúti hivatalnok és zsidó származású mennyasszonya a polgári házasságkötésnél nyilatkozatot írtak alá, arra nézve, hogy mindkét nembeli leendő gyermekeiket róm. kat. vallásban fogják neveltetni. /Gyöngyösi Lapok 1897. január 7. (XIX. évf. l.sz.) 5. old. Az első' keresztény-zsidó házasság 23 HML. V-101/b/337. CCCII-33. Zsidók névmagyarosítása. Csak példákat kiemelve Deutschból Dévai, Kxonsnabelből Koronafi, Neumanból Nemes, Spitzerből Sárkány, Tauszigból Tarnai névre változtattak. 24 Gyöngyösi Lapok 1897. október 7. (XIX. évf. 40. sz.) 1. old. A német prédikáczió 25 Gyöngyösi Lapok 1897. okt. 7. 6. old. A vallásosság terjedése a zsidók között

Next

/
Oldalképek
Tartalom