Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre

ápolásáról sem feledkezett meg, igaz, hogy ez vezetői, és emberi tulajdonságainak is­meretében természetes is volt. Nem feledkezett meg ugyanis arról, hogy Kuczmann Renilda nővér 1945. május 31-én ünnepelte 50 éves szerzetesi jubileumát. A kórházigazgató főorvos 1945. június 1-én tájékoztatta a Tartományi Főnöknőt arról, hogy Ezen a napon, mely ünnepe volt kórházunknak, az ünnepi szentmisén résztvett a kórház vezetősége és személyzete, majd utána kis családias ünnepség keretében köszöntötte a kedves nővért. Megbecsülésünk külső jeleképpen egy szentmise alapítványt létesítettem, mely minden május 31-én el fog végeztetni a Kedves Nővérért a ház kápolnájában, úgy életében, mint halála után" Ismeretes a tartomány főnöknő válasza, amelyből, hogy kapcsolatukra a másik oldalról is rávilágítsak ugyancsak idézek: "Nagyságos Igazgató Főorvos Úr! Folyó hó 1-én kelt igen kedves, meleghangú levelét nagyon hálásan köszönöm. Kedves Kuczmann Renilda nővérünk jubileumáról való ilyen jóságos megemlékezés igen szokatlan nekünk, s különösen az átélt hónapok gyötrelme után nagyon meghat és jól esik. Áldja meg a jó Isten Nagyságos Igazgató Urat, hogy kedves nővérem csendes, elrejtett munkálkodását észrevette... Adja a jó Isten, hogy Társulatunk tagjai még sokat tehessenek ott a szegény betegek testi-lelki javaira. Budapest, 1945. június 7-én. Tisztelettel Velics Ferdinanda nővér tartományfőnöknő ' ' 54 Arról már említést tettem, hogy voltak a kórháznak létszámgondjai is, és a kórházigazgató nagyon finoman - kénytelen volt emlékeztetni a Tartományfőnöknőt arra, hogy A rend szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy a Gyöngyösi Alapítványi Közkórháznál a betegek körüli szolgálattal járó ápolónői teendőket ellátja..." 55 Ismeretes a tartományfőnöknő válasza is. A már említett jó kapcsolatot tükrözi levele, melynek érdemi része a következőket tartalmazza: Nagyon fájlalom, hogy ez idő szerint nem tudom a jó Igazgató Úr kívánságát teljesíteni. Nagy megpróbáltatás az számunkra, hogy sok a beteg nővérünk. De ugyebár mi nem vehetünk fel nővéreket úgy, mint ápolónőket felvesz az ember, mert ez természet fölötti hivatás, amit csakis a jó Isten adhat. Mi nem hívhatunk senkit, csak neveljük azokat, kinek a jó Isten megadta a hivatást..." 56 Ugyanezt a bensőséges kapcsolatot igazolja a kórház vezetése, és a Szent Vince rend között az a levél, melyet még 1937. október 4-én írt a kórház igazgató főorvosa „A Szent Vince-rendi Irgalmas Nővérek nagyon tisztelendő tartományi Főnöknőjének! Kórházunkból felettes hatóságának bölcs intézkedése folytán a közelmúltban távozott Pintér Leontin irgalmas-nővér főnöknőnek körünkben eltöltött 18 évi áldásos működését megörökítő egyben bensőséges hálánkat és köszönetünket kifejező kórházbizottsági határozatot tisztelettel megküldöm." A kórházbizottsági határozat szövege a következő: „Tekintettel arra, hogy Pintér Leontin jóságos, szolid személye mindig fáradhatatlan buzgalommal munkálkodott a kórház üzemének zavartalan lebonyolítása érdekében így távozása - bár a rendi törvények előtt meg 54 A kórház igazgatói irattára 1945. 55 Dr. Wiltner Sándor levele 1939. február 14-én Kórházi irattár 1939. 56 A kórház igazgatói irattára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom