Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre
lány, és három Szent Vince rendi apáca lett a lakója. Ez volt a Fejérváryné Árvaház, amely a József Attila utcában működött 1948-ig. Dr. Horner 1863. évi leírásából tudjuk, hogy létezett a városban egy kisdedóvoda is. Megalapításának előzményei 1859-re nyúlnak vissza. Ebben az évben indult meg a városi gyűjtés a már említett dologház megalapítására, ennek létrehozása azonban ,, az idők mostohasága, és a városi hatóság részvétlensége miatt nem sikerült", így az összegyűjtött pénzből részben Dr. Horner közreműködésével, óvodát létesítettek, melynek megnyitására 1862. május 4-én került sor. Örvendetes - írja Dr. Horner - ,,hogy mindjárt az első hónapban 212 óvoncot számlált körében". Az intézmény már néhány hónapi működés után működési gondok elé került, léte is veszélyeztetetté vált. A nehézségeket azonban túlélte, utódintézete jelenleg is működik az Alkotmány út és Országút út sarkán, Katolikus Óvoda néven. Történetünk szempontjából ezen intézet megemlítése azért érdekes, mert a gyermekek felügyeletét a Szent Vince rendi apácák látták el. A házat a régi gyöngyösiek ma is Michalecz féle házként emlegetik XX. századi gyermekbarát tulajdonosukról, aki szintén gyermekintézményt működtetett benne. Tudunk még egy árvaházról is, melyet szintén a Szent Vince Rend apácák működtettek. Ez a következőkben bővebben ismertetett ,,Mária tanoda" közelében volt található, működéséről túl sok értékelhető adat nem maradt fenn. Pénzügyi alapját elsősorban báró Koháry István és Papp Melkizedek ferencesrendi szerzetes alapítványa képezte. Részletesebben szólok a Mária-tanodáról, hiszen ez az intézmény igen fontos helyet foglalt el Gyöngyös város közoktatásában. Alapításának éveiben a városban egy magán, és két nyilvános leányiskola volt: 30 A város polgárai részéről azonban felmerült az igény egy új leányiskola létrehozására is. Tekintettel arra, hogy a város kellő anyagi erővel nem rendelkezett, így szóba sem kerülhetett állami iskola létrehozásának gondolata. Szerencsésen találkozott azonban a közvélemény igénye gróf Szapáry Józsefné Orczy Anna bárónő elképzelésével, akinek terve volt Gyöngyösön leányiskola létrehozása, amelynek vezetését a Szent Vince rendi apácákra kívánta bízni. Tekintettel arra, hogy az irgalmas nővérek házirendje úgy rendelkezik, hogy az oktató nővéreknek az iskola épületben lakást is kell biztosítani, fölmerült egy arra alkalmas épület biztosítása. A bárónő erre a célra az alsóvárosban lévő földszintes, kéttantermes iskolaépületet kérte a város képviselő testületéből. Az épületet megkapta, és rövidesen elkészültek annak bővítési tervei, úgy, hogy abban elhelyezhető legyen az irgalmas nővérek szállása, a tantennek, valamint a kisdedóvó is. Ezek a tervek azt is maguk után vonták, hogy gyakorlatilag az egész épületet újjá kellett építeni. Az építkezés példátlan gyorsasággal zajlott. Az ünnepélyes alapkőletételre 1868. április 30-án került sor, az intézmény ugyanaezen év november 1-én megnyílt. Ekkor öt Szent Vince rendi apáca alkotta a Mária-tanoda tanári karát. 31 Említsük meg itt az intézmény nevének eredetét is. Erzsébet királyné hozzájárult, hogy az iskola ,,a Gödöllei királyi birtokban születendő királyi gyermek, vagy leány nevéről 30 Dr. HORNER István. 1863. 90. 31 A tanító apácák magyarok voltak, de Dr. Hornertől tudjuk, hogy ekkor a kórházban ápolást teljesítők közölt német anyanyelvűek is voltak, „...kiváló előszeretettel viseltetik a magyar nyelv iránt, és azt oly szorgalommal tanítják, mint az itteni kórházban is tapasztalom, hogy rövid idő alatt a németajkú ápolónő is elsajátítja nyelvünket."
