Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre
A gráci tartományhoz egyébként ezidőtájt 38 magyarországi rendház tartozott, a nagyobbak közül említést érdemel a Márianosztrán lévő női fegyencház, a szécsényi, a törökszentmiklósi, a budapesti (krisztinavárosi) intézetek. 7 A XX. század elejéről már kiterjedt ápolási, és gondozási tevékenységükről van tudomásunk. Hogy csak néhányat említsünk, betegszolgálatot végeztek az angyalföldi, és lipótmezei elmegyógyintézetekben, a gyógyíthatatlan betegek Irgalomházában, a Vakok Intézetében, a Honvéd-, a MÁV-, a Rendőr és a Szent János kórházban, valamint a Stefánia gyemekkórházban, és az Üllői úti klinikákon. Ekkor már kilenc vidéki kórházban is teljesítettek szolgálatot, többek között Egerben, és amelyről a későbbiek során még bőven szó esik, Gyöngyösön is. Oktatói tevékenységük is kiteljesedett, a már említett márianosztrai fegyintézeten kívül tíz polgári iskolában, és negyvennyolc elemi iskolában folyt az oktatás. Az már az eddigiekből is kiderül, hogy Szent Vince leányainak két fő működési területe volt: a betegápolás és a szegénygondozás, valamint a szegény és árva gyermekek tanítása. Ezt a szolgálatot jelenleg a világ 74 országában 32.000 irgalmas nővér látja el. Természetes, hogy az ilyen nagy létszámú, és kiterjedt működési területű rendnek (egyes források szerint napjainkig is a legnagyobb létszámú női szerzetesrend) részletes, és alapos szabályzattal kellett rendelkeznie. 8 Az eredeti szabálykönyv francia nyelvű kiadására 1672. augusztus 5-én került sor Párizsban, melynek hitelességét akkor 39 szerzetesnő igazolta, azzal, ,,hogy e szabályok - akár írottak, akár nyomtatottak - csak akkor léphetnek jogerőre, ha azok megbízhatóságát és hitelességét a mindenkori általános főnöknő, és hivatalos tiszti nővéreinek egyike sajátkezű névaláírásukkal, és a társulat pecsétjével igazolják". A teljesség igénye nélkül idézzünk ebből a könyvből, és nézzük meg vajon mi volt az irgalmas nővérek teendője. 9 "négy órakor a csengettyű első szavára .... felkelnek ....szaporán rendbe hozzák az ágyakat, s teljesen felöltöznek, körülbelül hét órakor ... a szentmisére mennek ... mise után az ebédlőbe mennek, ahol hallgatás mellett közösen reggeliznek, mégpedig mindannyian csak kenyeret... fél tizenkét órakor ... az ebédlőben asztali imádságul elmondják a Benedictte-t,melyet a főnöknő megkezd ... s mindegyik — mialatt elkölti az eléje tett ebédet -teljes figyelmét a lelki olvasmányra irányítja. " " Ebéd után visszatérnek teendőikhez. " "Két órakor ... az egyik nővér negyedórán át fennhangon olvassa a lelki olvasmáinyt, ... a többiek munkálkodva hallgatják az olvasást... " " Akiknek engedelmük van írást, olvasást tanulni, legfeljebb félórát fordíthatnak erre... Fél hattól hatig elmélkednek ... követi ezt a részletes lelkiismeret - vizsgáláis... Nyolc órakor csengettyű — szóra mindannyian összegyülekeznek az esti áhitatgyakorlatra... Ezek után csendben visszavonulnak, s nyugalomra készülnek" " Úgy igyekezzenek, hogy kilenckor a világosság már eloltva, s mindenki ágyban legyen. " Ezek a szabályok utasítás formájában kerültek megfogalmazásra. (Jelen fogalmaink szerint talán a munkaköri leírásnak felel meg leginkább), és két nagy csoportra oszthatók, úgymint az ápolásban, valamint a tanításban részt vevő nővérek feladataira. Tekintettel arra, hogy városunkban mindkét tevékenységet művelte a rend, ezért mindkettőről érdemes néhány szót ejteni. 7 A rend központja egyébként Párizsban van (140, nie du Bac, F 75340 - Cedex 07) 8 A következőkben és a későbbiekben közölt dokumentumok egy részét a rend magyarországi főnökasszonya Ráth Mária segítéségével és hozzájárulásával közlöm. 9 Az idézett magyar nyelvű forrás kiadásának időpontja 1912. szeptember 8. Párizs
