Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre
gyermekeként született. Születésének pontos időpontjáról eltérőek a vélemények, abban azonban minden forrás megegyezik, hogy 1660-ban hunyt el Párizsban. Élete nagyon mozgalmas volt. Tanulmányainak elvégzése után 1600-ban szentelték pappá. Egy hajóút során mohamedán kalózok elrabolták és Afrikában, mint rabszolgát eladták. Európába visszakerülve 1619-ben XIII. Lajos kinevezte az összes francia gályák főpapjává. Ezidőtájt fogalmazódott meg benne egy férfiakból álló misszió megalapításának terve, melynek első említése 1624., amikor is a párizsi érsektől házat, egy gazdag francia családtól pedig 40.000 frank adományt kapott. A megalapított kongregációt XIII. Lajos király 1627-ben, VHI. Orbán pápa pedig 1632-ben erősítette meg. A rend fő feladata a ,,gályarabok, kitett gyermekek, megesett nőszemélyek, zarándokok, szegény betegek, és tébolyodottak' a ápolása. Szent Vince életműve igazán a Szeretet Leányai Társulat létrehozásával vált teljessé, 1634. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25.), mely a rend hivatalos megalapításának dátuma is. A rend szabályait a francia király jóváhagyása után LX. Kelemen pápa erősítette meg 1668-ban, az alábbi intelmekkel: ,,Szobácskátok bárhol legyen, legyen kolostorczellátok... a város utczái és a kórházak rendházatok..." 3. Szentté 1737-ben XII. Kelemen pápa avatta, ünnepe szeptember 27. A fentiekből kiderül, hogy a rend egyik fő tevékenysége az ápolás volt, amelyet nemcsak intézményes körülmények között, hanem a városok utcáin is gyakoroltak. Az ápolási tevékenység mellett, (igen gyakran a házibeteg ápolás is értendő ez alatt) kialakult a rend oktató tevékenysége is lelencházak felügyeletével, sőt szegény lányok részére iskolák nyitásával. A rend rövidesen ismert, és kedvelt lett Európában, oktató tevékenységüket Franciaországban közel 1.000, Németországban pedig több mint 370 iskolában folytatták 4 . Az is fennmaradt, hogy a múlt század végén a rendnek 92 kolostora működött Magyarországon, de ezekből csak egy hárult az állam fenntartási kötelezettségei közé. A kolostorok nagy részének működtetése egyházi adakozásokból volt megoldható. „Népszerűségük" oka hogy a nevelési, és tanítási feladatok mellett a rászorulók ápolásával, és gondozásával foglalkoztak, így nem megvetendő előnyeik is voltak, „úgy, hogy kolostoraink alapítása nem oly költséges, mint a régi apáczák kolostorai. E nénikék házai, a rajtuk elomló' nagy tisztaságon, és komolyságon kívül, éppen olyanok mint a városok előbbkelőinek házai, csak a termek számában van különbség, másik nagy előnye az, hogy e nénikék ellátása fölötte kevésbe kerül. " 5 Fennmaradt olyan adat, hogy a múlt század végén egy Szent Vince rendi apáca egy éves ruházkodási, és élelmezési szükséglete kb. évi 200 frt. volt. Ezzel szemben egy világi tanítónő fizetése 800-1.200 frt-ot is kitett. Arról a későbbiekben is szó esik majd, hogy az apácák működését Magyarországon nem kísérte osztatlan siker. Sokszor gúnyos és rosszindulatú megjegyzések is kísérték munkájukat. Magyarországi tevékenységüket 1842-től ismerjük, amikor is a gyöngyösi születésű Hám János szatmári püspök megalapította első kolostomkat. A gráci tartomány történetéből tudjuk, ahová a magyarországi rendházak is tartoztak, hogy Gyöngyös városában is működött a Szent Vince apácarend, megemlítve mind az oktatási, mind pedig a gyógyítási tevékenységüket. 6 2 Dr. RAPAICS Raymund 1886. 239. 3 Dr. RAPAICS Raymund 1886. 240. 4 ZÁDORI Ev. János: 1882. 182. 5 ZÁDORI Ev. János: 1882. 183 6 ZÁDORI Ev. János: 1882. 354
