Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Lovász Béláné: XIX. századi jeles gyöngyösi személyiségek grafológiai vizsgálata

VACHOTT SÁNDORNÉ sz. Csapó Mária (1832-1896) Férje oldalán tartózkodik Gyöngyösön és Rédén. Az 1850-es évektől kezdve irodalmunk egyik jelentős nőírójaként tartjuk számon (regények, elbeszélések, gyermekeknek szóló könyvek). Az ő huga volt Etelke, Petőfi „Cipruslombok ..." ciklusának ihletője. A kézírások

7 egy igen finom, érzékeny, szinte „légies" teremtést jelölnek. Gondolkodás A feltűnő módon kötött írásokból megállapítható, hogy Csapó Máriában éles eszű, jó logikájú, „könnyen kapcsoló", előre is gondolkodni tudó nőt ismerhettek meg a kortársak. 10. sz. írásminta, 1/1 méretben Egyáltalán nem hétköznapi vagy gyakorlatias beállítottságú, egyértelműen a szellemiség, a műveltség az ő világa. Alig van talaj a lába alatt, szinte ,,lebeg" a föld felett - amelyre egyébként az írás élessége, a kisméretű középzónás betűk és a hozzájuk viszonyított alsó/felső hurkok nagysága, és különösen a felső hurkok formáltsága utalnak. Ez a vonalvezetés még az 59 évesen Eötvös Lorándnak írt levelében is meghatározó jellegű. [11. minta] Nem hiányzik az írásból - és természetesen a személyiségből - az eredetiség, az ötletesség sem (pl. z-bekötések), bár elsősorban a leegyszerűsített, tiszta formák jellemzik. 7 Levél Báró Eötvös Józsefnek és Deák Ferencznek, 1857. MTA Kézirattára, Ms 5094/203. 25 éves Levél Eötvös Lorándnak - 1891. MTA Kézirattára, Ms 5094/204. 59 éves Emlékiratok, 18??. (Valószínűleg az 1. változat.) PIM Kézirattára.