Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Fülöp Lajos: A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. Írói pályák és törekvések a XIX. század első felében
Hogy amit tett, mért is tette? Nem jó vakmerősködni! Veszedelmes tévelygéssel Meg kell azért lakolni... Készüljön gyorsan az útra, Jót nem állnak semmiért... Azt hallják, kutatni jönnek, Az Isten szerelmiért"... Kedvetlenül tanakodva Kérdezgetik egymástól: „Mit mondjunk a cseléd előtt, Hogy rejtsük jegyző- s paptól. Utasítják ide-oda, Hol jobb lesz tán, mint volt itt; Az üldözött sorsával jár — Jobbra ő nem is számít... (1856) Sok 'sem Soffsem voltál dicsőbb, nagyobb Nemzetem, mint most lehetsz! Nem virrasztál éberebben Soha jogaid felett. voltál dicsőbb... Romboló ár — küzdő vihar, Vésztől letarolt határ, Sorsod változatos képe Most nyugodt, mosolygva vár. (1861 Rabok többé nem leszünk! „Talpra magyar, hí a haza!" Népriadó volt jelszava. Akkor éber volt a nemzet, Ifjú és vén fegyverkezett. A névtelen félistenek Varázsszóra talpra keltek. Megesküdtek ők velünk: „Rabok többé nem leszünk!" Legyőzték a zsarnokságot, Elűzték a szolgatábort. Dörgő villám, zúgó szélvész Győzelmünket dicsőítek. És a véres körmű madár Tépve, törve el - mésszé szállt Éjszak vészét társul hívta, Erős volt a vértől hízva. És a világ néptengere A tusát hidegen nézte. Míg az ármány, korcsivadék — Végre kelepcébe vivék. A bitorló szolga hada Zsákmány után sóvárogva Rontott-bontott, tiprott, gyújtott, A magyar nép vére forrott. Haldokló hősök jelszava: "Talpra magyar, hí a haza!" Elhangzott a síró légben, Lánccsörgés közt, börtönéjben! "Talpra magyar, hí a haza!" Fogadalmad eskü szava: "Rabok többé nem leszünk!" Végrendelet ez nekünk. (1879) Amint a közlésből kitűnik, Panker Viktória ösztönös verselő, maga is Petőfi-epígon. Költeményeinek alaphangja a haza- és szabadságszeretet, a nemzet és a saját szomorú sorsán érzett fájdalom, az ellenállásra buzdítás, a remény és a vigasztalás. írásai - a felsoroltakon kívül is - az önkényuralom korának hű lélektani és történeti dokumentumai (Mi lesz sorsom?, é.n.;