Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Fülöp Lajos: A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. Írói pályák és törekvések a XIX. század első felében
Vachott Károly: műfordító. Vachott Sándor költő és Vachottné Csapó Mária író fia. Életrajzi adatait nem ismerjük. Azonosítható munkája: A Herkules vize I-II. regény. (Angolból ford.) Gyöngyös, 1897. Vahot Gyula: szerkesztő, kiadó. Vahot Imre író, szerkesztő és Mitrovszky Mária fia. Életének főbb állomásairól ugyancsak keveset tudunk. 1872-től ő tartja el irodalmi vállalkozásaiba belebukott édesapját, majd annak halála után megszerkeszti és kiadja visszaemlékezéseit és Petőfi-életrajzát: I. Vahot Imre emlékiratai; II. Petőfi Sándor emlékezete (1880, 1881 2 , 1890 3 ). A kötet előszavában kemény szavakkal védi meg apja emlékét a rosszindulatú támadásoktól. Vahot Gyula a Petőfiről szóló posztumusz-tanulmányt önálló kiadványként is megjelentette Petőfi Sándor élete és művei (1884) címmel. Panker Viktória: költő. Születésének és halálának helye, ideje ismeretlen. Csak feltételezzük, hogy az 1820-as években született. Édesapja, Panker Gábor Gyöngyösön, a fiatalabb b. Orczy Lőrincnek volt a gazdatisztje, később pedig birtokainak bérlője. Az apa 1840-ben már Gyöngyösön élt. Részt vett a szabadságharcban, a rácok ellen induló gyöngyösi felkelőket vezette. Leányát Frajzajzen László földbirtokos vette feleségül, de a házasság nem tartott sokáig. Panker Viktória a válás után ismét Gyöngyösre költözött szüleihez. A márciusi forradalom híre már itt találja. Lelkesedik 48 eszméiért, s a világosi fegyverletétel kimondhatatlan fájdalommal tölti el. Házukban az 50-es évek elején üldözött hazafiakat, bujdosó honvédeket rejtegetnek. Közöttük van Gasparich Márk (1810-1853), a horvát származású ferences barát, szabadságharcos tiszt, aki a bukás után is kitartott a nemzet ügye mellett, sőt az ellenállás megszervezésével, a küzdelem folytatásával kísérletezik. 1852 tavaszán elfogják, és kivégzik. Panker Viktória - félve a rejtegetés miatti megtorlástól - évekig bujdosik; ekkor írja költeményeinek nagyobb részét. Versei csupán kéziratban maradtak ránk 65 . Ezért közlünk belőlük néhányat ezen a helyen is: Vahot Gyula Panker Viktória Tizenötödik március emlékére Kik e pusztuló hazának Gyászló népei lettünk! Szép tavasz ifjú reggele Szent emlék vagy te nekünk! Évről-évre kevesedünk Erőszak járma alatt; Legjobbjaink már elhulltak, Gyilok, — és nyomor miatt... 65 A költőre Stiller Kálmán hívta fel a figyelmet a Gyöngyösi Kalendárium 1914. évi számában (140-6).
