Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában

Széle nem mutat határozottan mesterséges kialakítást, esetleg kis mértékben lefaragták. Több kis gödör található, mélységük mindössze 30-50 cm körüli, nyilván kincskeresők nyomai. A plató hossza 25, szélessége 10 m. A hegynyereg felé, a nyugati oldalon 3 méterrel alacsonyabb szinten rövid terasz van, alatta már a mesterséges várárok húzódik. Az árok a hegynyergen kissé szögletes U alakban fogja át a várdomb nyugati alját, ezzel vágva el a hegygerinc folytatásától. Bekanyarodik az északi és déli oldal alá, de mindkét oldalon hirtelen megszakad. Ez különösen a déli oldalon feltűnő, úgy tűnik, az árok ásását abbahagyták. Az árok mélysége a délnyugati oldalon eléri a 3 métert is, legnagyobb szélessége 10-12 m körüli. Külső oldalán sánc húzódik, amelyet az árokból kitermelt földből emeltek. Ez a töltés azonban éppen a hegynyergen a legalacsonyabb, jóllehet a vár innen volt támadható a legkönyebben. A sáncot az északnyugati forduló mellett kis árok szakítja meg, amely kis mérete alapján aligha fogható fel kapunak. Inkább valószínű, hogy ezen keresztül hordták ki az itteni árokból kitermelt földet, amely közvetlenül a sánc alatti lejtőn 14 m átmérőjű kerek, lapos domb alakjában máig megmaradt, elteregetés nélkül. A vár védelme a nyugati oldalon tehát nagyjából elkészült. Azonban az árok az északi és déli oldalon hirtelen megszakad. Igaz, ezek igen meredek oldalak, de a várárkoknak mindig szokott lenni „kifutása", ami itt hiányzik. A vár platójának keleti vége alig emelkedik ki a kelet felé kinyúló gerincből. Ez a gerinc kb 40 m hosszan lejt keleti irányban, a végén meredekké válik és itt az egész hegyoldalát kőgörgeteg borítja. Ez a gerinc semmi mesterséges átalakítást nem mutat, semmiképpen sem tartozhatott a vár területéhez. A vár platóját viszont semmi sem védte e gerinc felől, sem ároknak, sem sáncnak nincs nyoma. A plató alatt 10 méterre, a gerincnek kissé az oldalában, van egy nagyobb gödör, ez talán egy itt tervezett árok ásásának a kezdetét jelenti. Az árok külső sáncának kis mérete a hegynyergen, az észanyugati oldalon látható, el nem teregetett földhalom, a sáncárok két végének befejezetlensége és a keleti gerinc felőli védelem teljes hiánya alapján, egyet kell érteni Dénes József megállapításával, mely szerint egy befejezetlen várral van dolgunk. Lelet nem található a felszínen, de jellege alapján középkori létesítmény. Gyöngyöstarján - Világosvár (5. kép) Szerepel Könyöki József,

39 majd Gerecze Péter jegyzékében, utóbbi helyen Csánki Dezsőre hivatkozva.

40 Hanák Kolos mint „avar sáncokat" említi.

41 Bartalos Gyula „ősvár"-nak nevezi,

42 amelyhez felvezet az „Ördögoldal" „kőgarádja".

43 Pásztor Józsefnél is többször szerepel, közelebbi adatok nélkül. 1933-ban a hegy távlati rajzát is közli, de ezen maga a vár nincs ábrázolva.

44 Még két, közelebbi adatok nélküli említését ismerjük.

45 Dénes 39 KÖNYÖKI József 1905. 285. 40 GERECZE Péter 1906. 373. 41 HANÁK Kolos 1909. 66. 42 BARTALOS Gyula 1909. 436. 43 BARTALOS Gyula 1910. 122 44 PÁSZTOR József 1912. 233., 1913. 15., 1929. 268., 1933. 11. 45 BARCZA Imre - VIGYÁZÓ József 1930. 115. - Turista Magazin 30 (1978) 10.